Magyar ag�r

Ez a fajta t�bbsz�r �t�lt m�r l�tv�nyos felemelked�st �s l�tv�nyos buk�st is, oly m�rt�kben, hogy m�r kihaltnak tekintett�k. Mindig akadtak azonban megsz�llottak, vagy a fajt�nak volt szerencs�je, de eddig elker�lte v�gzet�t.

Mint �les szemû s�lymok, �gy p�szt�zt�k szem�kkel a ligetes-f�s somogyi vid�ket az agarak. Csendesen lop�zva araszoltunk a patakhoz vezet� vadv�lt� fel�, melyen az erd� lak�i inni j�rnak. A k�t kapit�lis m�retû magyar ag�r vadat sejthetett a k�zelben, olyan izgatottan ny�jtogatt�k hossz� nyakukat a csap�s ir�ny�ba. De meglehet, csak az ereikben cs�rgedez� �si vad�szszenved�ly forralta v�r�ket, amit az eldugott somogyi faluban �l� cig�ny rabsicok kez�n nap mint nap felpezsd�thettek. T�bb sz�z kilom�teres aut�z�s ut�n bukkantak r� a magyar ag�r megment�s�re �s felt�maszt�s�ra felesk�d�tt bar�taim erre a k�t csod�latos j�sz�gra. Most itt vagyunk „�lesben”, bevet�s k�zben. Itt, ahol a kuty�ik vad�sztulajdons�g�t magasztal� rom�k bizony�tani akart�k, hogy az agarakr�l sz�l� t�rt�neteik nem l�gb�l kapottak.

L�legzetvisszafojtva megker�lt�nk egy facsoportot. Az utols� f�k takar�s�b�l a t�gas tiszt�son �zcsoportot pillantottunk meg. A mennyei csendet a p�r�zr�l lecsatolt agarak robban�sszerû startja t�rte meg. Elkezd�d�tt a ragadoz�szenved�ly sz�totta eszeveszett hajsza. Az �zek meglepetten rebbentek a hozz�juk legk�zelebb fekv� liget fel�, de a cs�kos ag�rnak siker�lt egyet leszak�tania a menek�l�s �tvonal�r�l. A visszaford�tott suta val�s�ggal „karjaiba szaladt” a fifik�san h�tr�bb marad� fak� kuty�nak. R�vid, egyenl�tlen k�zdelmet sejtet� v�gta ut�n lemarta a vadat, s a k�zben seg�ts�g�re siet� tigriscs�kos k�zremûk�d�s�vel kir�zta a lelket az �zb�l.

T�rt�nelmi vad�szkuty�nk

Az elsz�nt, furfangos vad�sz, a magyar ag�r t�rt�nete rendk�v�l sz�nes �s gazdag. Kialakul�s�r�l sz�mos elk�pzel�s l�tott napvil�got. Egyes n�zetek szerint a magyars�g a Kaszpi-tenger k�rny�k�n az ott �l�, magas vad�szati kult�r�val b�r� perzsa �s kauk�zusi n�pekkel kapcsolatba ker�lve ismerkedhetett meg az �zsiai ag�rt�pussal. Ezeket a kuty�kat magukkal hozva �rkezhettek a K�rp�t medence ter�let�re. M�sok v�lem�nye az, hogy az eur�pai r�vidsz�rû agarak Kis-�zsi�b�l vagy �szak- Afrik�b�l sz�rmaznak, �s r�mai valamint egyiptomi k�zvet�t�ssel j�ttek az �reg kontinensre. A l�nyeg az, hogy Eur�pa k�zep�n l�trej�tt egy saj�tos ag�rt�pus: er�sebb csontozat�, t�megesebb izomzat�, lass�bb, de ugyanakkor kitart�bb, mint a nyugatabbra �l� agarak R�g�szeti leletek m�r az �rp�d-korb�l is tan�skodtak az ag�r jelenl�t�r�l �seink mellett.

�llamalap�t� Istv�n kir�lyunk idej�ben a n�met ritterek (lovagok) kedvenceikkel, az agarakkal �rkeztek magyar f�ldre. �k teremtett�k meg a hazai nemesek k�r�ben az agar�szat divatj�t. Az �rp�d-h�zi kir�lyok uralkod�sa alatt mindenfajta vadhajsza kedvelt tev�kenys�g volt: a s�lymokat, agarakat, kop�kat nagyon becs�lt�k. K�s�bb, Hunyadi M�ty�s kir�lys�ga alatt tet�fok�ra h�gott a kuty�s vad�szat. M�ty�s maga is kitûn� lovas �s vad�sz h�r�ben �llt, aki felett�bb kedvelte az agaras futtat�sokat. Az igazs�gos kir�ly hal�la ut�n azonban az orsz�g feldarabol�sa t�bbek k�z�tt a kir�lyi vad�szatoknak is v�get vetett Magyarorsz�gon. Az elszigeteltebb vid�keken – a Felvid�ken, valamint Erd�lyben – azonban tov�bb agar�sztak a nemesek. I. R�k�czi Gy�rgy fejedelem �s Bornemissza J�zsef erd�lyi nagy�r is els�rang� lovas- �s agar�szh�rn�vnek �rvendett. Az ut�bbi 25 p�r ag�rral vad�szott farkasra. Ez a nem mindennapi feladat hatalmas ig�nybev�telt t�masztott az agarakkal szemben. „Ha az ag�r feledni tudja v�res talpait �s szertesz�t szakajtott l�bujjait a ny�l, vagy �z l�tt�ra, csakis akkor r�szes�l m�lt� p�rtol�sba. Kev�sb� kitûn� t�rsai elt�vol�ttatnak” – vallott�k a korabeli agar�szok.

T�nd�kl�s �s hanyatl�s

Igaz�n nemzeti kutyafajt�v� Sz�chenyi Istv�n, a reformkor nagy alakja tette az agarat. Javaslat�ra sorra alakultak az agar�szegyletek: 1844-ben Budapesten, 1846-ban Gy�r-Kom�rom �s Aba�j megy�ben. A vad�szatokon gyakran t�bb mint sz�z lovas sz�guldott a vadat ûz� agarak ut�n. Az orsz�g jelent�s szem�lyis�gei gyûltek �ssze ezeken az esem�nyeken, ahol term�szetesen id�t szak�tottak a haza dolgainak megt�rgyal�s�ra is. Az agar�szatok teh�t a reformkor jelent�s sz�nhelyei voltak.

Hamarosan, az angol teliv�r lovak haz�nkba �rkez�s�vel egyid�ben megkezd�d�tt a gyeng�bb fizikum�, kev�sb� kitart�, de l�nyegesen gyorsabb ag�rfajta, az angol greyhound behozatala. Ezzel az �vsz�zadok sor�n kialakult, egys�ges magyar ag�r sorsa megpecs�tel�d�tt. Az ag�rversenyek l�trej�tt�vel elkezd�d�tt a k�t ag�rt�pus keresztez�se. Ha az ag�rtulajdonos nyerni akart, k�nytelen volt a sebesebb greyhound v�r�t kuty�iba vinni. Ebb�l kifoly�lag szakmai vit�k sora ker�lt ter�t�kre Podmaniczky Frigyes, a „kock�s b�r�”, az angol ag�r nagy p�rtol�ja, �s Retsky Andr�s meg a m�g�je t�m�r�l� �reg agarasok k�z�tt. Retsky�k a kitart�bb, „gy�z�s” magyar agarat kedvelt�k. T�ny, hogy a magyar gyepet ezut�n el�z�nl�tt�k a f�lv�r �s a fajtatiszta angol agarak.

Par�zs a hamu alatt

A huszadik sz�zadban a vadgazd�lkod�s �talakul�s�val �s a parlagon hagyott ter�letek megmûvel�s�vel fokozatosan „szûk�lt a gyep” az agaras hajsz�khoz. Ez az �vsz�zados hagyom�nyokkal b�szk�lked�, a magyars�gra oly jellemz� vad�szati tev�kenys�g hanyatlani kezdett. A II. Vil�gh�bor� alatt az agarak elkall�dtak, de szerencs�re n�h�ny elszigetelt ter�leten – legink�bb az orvvad�szok kez�n – megmaradt egy-egy p�ld�ny. Az utols� agaras nyul�szat 1944-ben, T�r�kszentmikl�son ker�lt megrendez�sre.

A h�bor� ut�n a magyar ag�r megment�s�t sz�v�gy�knek tekint�k felkutattak n�h�ny, a fajtajellegnek megfelel� kuty�t, �s ezzel megkezd�d�tt a teny�szt�s, az �si fajta felt�maszt�sa. Az elk�vetkezend� id�ben az agaras vad�szatok tiltott tev�kenys�gnek sz�m�tottak, m�gis sz�mos �reg agar�szban, akik m�g nem felejtett�k el a r�gi sz�p id�ket, tov�bb �lt a v�gy az �si tev�kenys�g ut�n. Ma, a k�rp�ly�n elektromos ny�l ut�n lohol� agarak kor�ban a nosztalgi�z� gondolatok v�gre testet �lthettek: 1998 december 6-�n, 54 �v ut�n el�sz�r az Orsz�gos Agar�sz Egyes�let Szolnok hat�r�ban agar�szatot rendezett. A f�l �vsz�zadon �t titkon pisl�kol� l�ng �jra lobog…