"Ne f�lj�nk az embert�l!" Sorozatunkban n�gy farkask�ly�k �let�t k�vetj�k nyomon, amelyeket �tnapos korukt�l kezdve ember nevelt fel, cumiztak, �gyban aludtak, buszon utaztak, �s sok-sok emberrel ismerkedtek meg. Szem�k kiny�l�s�t, els� l�p�seiket, cs�nytev�seiket �s kalandjaikat r�gz�ti ez a visszaeml�kez�s. Gazd�ik �pp�gy tanultak a farkasok vil�g�r�l, ahogyan �k ismerkedtek apr�nk�nt a mi�nkkel. Mindez Budapesten t�rt�nt, a tudom�ny �s ismeretterjeszt�s szolg�lat�ban.
Amikor a t�rt�net elkezd�d�tt, a f�szerepl�k m�g nem is �ltek. Kezdj�k h�t a t�bbiek bemutat�s�val. Minden �gy kezd�d�tt, hogy Cs�nyi Vilmos, az ELTE Etol�gia Tansz�k�n m�k�d� egyik kutat�csoport vezet�je egy napon l�tott egy portr�filmet a telev�zi�ban egy k�l�n�s emberr�l. A fiatalembert saj�t, kedvesked� farkasai vett�k k�r�l, aki r�vid birk�z�s ut�n k�z�s farkas�v�lt�sre invit�lta falk�j�t. Igaz�n nem kellett sok id� ezut�n ahhoz, hogy az etol�gusok megsz�llj�k Horkai Zolt�n - merthogy � volt a k�l�n�s fiatalember - g�d�ll�i farmj�t. Horkai Zolt�n 12 �ve foglalkozik vad�llatokkal. Jelenleg a Veresegyh�zi Medve- �s Farkasmenhely igazgat�ja �s eln�k k�pvisel�je az Eur�pa �llatvil�g�nak Megment�s��rt Alap�tv�nynak. Ezen k�v�l pedig gazd�ja egy szel�d farkasfalk�nak, n�gy medv�nek, vaddiszn�knak, szarvasoknak, mos�medv�nek �s j� n�h�ny kuty�nak. A veresegyh�zi menhely �s a g�d�ll�i farm olyan �llatoknak ny�jt mened�ket, t�gas, f�s kifut�t �s gondoz�st, amelyeket az �llatkertek helyhi�ny miatt m�r nem tudtak az �llatv�delmi t�rv�nyeknek megfelel�en tartani. Horkai Zolt�n a szel�d farkasfalk�val term�szetfilmeket is forgat. Ezeket a farkasokat n�h�ny napos korukt�l kezdve ember nevelte fel, �gy az �llatok nem menek�lnek el a st�b tagjai el�l, nem f�lnek a kamer�t�l �s a reflektorokt�l. Nemcsak a saj�t kifut�jukban, hanem szabadon is lehet �ket filmezni, ilyenkor is a gazd�juk k�zel�ben maradnak. Ez�ltal a farkasok olyan viselked�seit is r�gz�teni lehet, melyek m�sk�l�nben nagyon nehezen v�lnak l�that�v� az ember sz�m�ra. �ppen ez az, ami az etol�gusok, azaz a mi figyelm�nket is felkeltette. 1994 �ta foglalkozunk a kutya domesztik�ci�j�nak vizsg�lat�val, �s ahhoz, hogy megtudjuk, milyenek lehettek az �s�k, mif�le tulajdons�gok v�ltoztak meg a h�zias�t�s sor�n, farkasokat, a ma vadon �l� legk�zelebbi rokont is vizsg�lnunk kellett. De ugyan hol vizsg�lhat az etol�gus olyan farkast, amely egyr�szt nem r�m�l hal�lra, ha megl�tja a kutat�t, m�sr�szt nem is bolondult bele sz�k�s ketrec�ben monoton r�tt k�reibe? �s ha tal�lunk is ilyen farkast, honnan tudhatjuk, hogy viselked�se neveltet�s�nek vagy velesz�letett tulajdons�gainak k�vetkezm�nye-e? Zoli farkasair�l gondoltuk ugyan, hogy ilyen farkasok, k�s�rleteink eredm�nyeit m�gis neh�z �sszevetni a kuty�kr�l gy�jt�tt adatainkkal, mert m�g a farkasok �vek �ta k�z�sen �lnek egy nagy, egyhekt�ros ter�leten, a kuty�ink v�rosban, lak�sban, emberek k�z�tt forognak. A farkasokat m�r szem�k kiny�l�sa el�tt is ember cumiztatta, a kuty�k hat-nyolc hetesen ker�ltek el anyjukt�l. A farkasok p�r h�napos korukt�l kezdve egy�tt nevelkedtek testv�reikkel, a kuty�k pedig legt�bbsz�r k�l�n-k�l�n. Lassan k�rvonalaz�dni kezdett, ha pontos kutat�sokat szeretn�nk kivitelezni, k�l�n�s kalandba kell fognunk. Egyforma k�r�lm�nyek k�z�tt kell felneveln�nk kiskuty�kat �s kisfarkasokat. A sz�l�falka A farkasfalka uralja a g�d�ll�i ter�let h�ts� r�sz�t, de ha az ember ide l�togat, �gy lefoglalja a h�z k�r�l k�dorg�, roppant bar�ts�gos kutyasereg, hogy el�sz�r �szre sem veszi, hogy a villanyp�sztorral biztos�tott ker�t�s az erd�ben is folytat�dik. Jobban meg kell n�zni ezt a h�ts� ter�letet, hogy �szrevegy�k az egym�st s�r�n keresztez�, kij�rt �sv�nyeket. Azt�n, ha �k is �gy akarj�k, el�bukkannak maguk a farkasok is. Gyakran lehet l�tni �ket s�rg�ssz�rke sz�rtekercsekk� �sszekuporodva aludni a dombon, de ha ismer�s�k mennek be k�z�j�k, el�j�k j�nnek, �s lelkesen k�sz�ntik �ket. Idegenekkel sokkal bizalmatlanabbak. A l�nyoknak n�mileg egyszer�bb a dolguk, t�l�k az �llatok kev�sb� f�lnek. De �lljunk csak meg egy pillanatra. Milyen k�nnyed�n �rjuk le most ezt a mondatot, pedig ha �szint�k akarunk lenni, �gy kell fogalmaznunk: "F�lve l�pt�nk be a ter�letre. Percekig nem t�volodtunk el a kaput�l, j�lesett a ker�t�st�l v�dve �rezn�nk a h�tunkat, �s egy pillanatra sem vett�k le a szem�nket az �llatokr�l. �pp el�g sokszor hallottuk m�r a figyelmeztet�st, hogy el�bb-ut�bb mindenkit t�mad�s �rt, aki farkasokkal foglalkozott." Kapcsolatunk a farkasokkal eleinte kimer�lt annyiban, hogy a ter�letet vigy�z� vez�rkan tisztes t�volb�l k�vetett benn�nket, jobb napokon esetleg egy-egy szuka �rdekl�d� csipkel�d�ssel is megpr�b�lkozott. Hetek alatt eljutottunk oda, hogy megk�zel�tettek benn�nket, s�t simogatni, vakargatni is engedt�k magukat. Sz�munkra is csak nagyon sok egy�tt t�lt�tt id� ut�n adott n�mi biztons�got az a tudat, hogy ha az ember ismeri ezeket az �llatokat, �s nagyon figyel, akkor viselked�s�kb�l legt�bbsz�r ki tudja olvasni sz�nd�kaikat. M�r nem a bizonytalans�g dikt�lta az odafigyel�st, hanem az �vatoss�g, a 11 �llat minden l�p�s�nek k�vet�se. A p�rosod�si id�szakban azt�n a domin�ns kan figyelmeztet�seib�l v�gk�pp megtanultuk, hogy a szel�d farkasok k�z�tt mindig figyelni kell magunkra. El�k�sz�letek az emberek k�z�tt A k�lyk�k sz�let�s�t k�s� tavaszra v�rtuk, �gy t�bb mint f�l �v�nk maradt az el�k�sz�letekre. Azon t�l, hogy megismerkedt�nk a falk�val, k�lykeink v�rhat� sz�leivel, nagyb�tyjaival �s nagyn�njeivel, ez�ltal pr�b�ltunk szem�lyesen is min�l t�bbet tanulni a farkasokr�l, igyekezt�nk felk�sz�lni a k�lyk�k nevel�s�re. Tiszt�ban voltunk vele, hogy v�llalkoz�sunk nem el�zm�ny n�lk�li. �ttanulm�nyoztuk az angol nyelv� tudom�nyos irodalmat, �s megbesz�l�seket tartottunk Zolival, aki komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen m�r t�bb alom farkask�lyk�t felnevelt. Egyik kedvenc riogat� t�rt�nete szerint abban az id�ben, amikor a hasonl� kor� kuty�k m�g csak j�rni tanulnak, a kisfarkasok felsz�kkennek az asztalra, hogy kihabzsolj�k az uzsonn�nkat a kez�nkb�l, kiugranak a bez�rt ablakon, levad�ssz�k a szomsz�d �sszes ty�kj�t, elt�nnek, �s amikor m�r t�bb�r�nyi keres�s �s a szomsz�ddal val� vitatkoz�s ut�n kimer�lten roskadunk �ssze, hirtelen el�j�nnek egy bokor al�l, ny�jt�zkodnak, �s ut�nan�znek, mit lehetne megint bekapni. Zoli t�rt�netei mellett pedig ott �llt a szakirodalom, ahol oldalakon �t taglalt�k, milyen mesterked�sekkel lehet nyak�rvet �s p�r�zt var�zsolni a kisfarkasra, majd ezut�n pontosan milyen magas f�v� mez�n kell megkezdeni a s�t�ltat�st, pontosan milyen sebess�ggel annak �rdek�ben, hogy az �llat hal�lra r�m�lten �ssze ne t�rje mag�t a p�r�z v�g�n. A farkasnevel�ssel foglalkoz� szakemberek figyelmeztetnek, hogy k�nosan vigy�zni kell arra, hogy a k�lyk�ket negat�v �lm�ny ne �rje, mivel egy ilyen eset el�g lehet, �s az �llatok a tov�bbiakban ker�lni fogj�k azt a dolgot vagy szem�lyt, legyen ez ak�r a gazda, amellyel az �lm�nyt �sszek�t�tt�k. Mindezekb�l vil�gosan kider�lt, hogy egy farkas felnevel�se �s tart�sa sokkal nehezebb �s vesz�lyesebb feladat, mint egy kuty��. A kisfarkasok felnevel�s�t a Royal Canine t�mogatta. A kutya �s vadon �l� rokona, a farkas k�z�tt nyilv�nval� k�l�nbs�gek vannak, amelyeknek k�t forr�sa lehet. A kuty�k �s a farkasok egyr�szt m�s k�r�lm�nyek k�z�tt n�nek fel, m�sr�szt genetikailag is m�s tulajdons�gokkal rendelkeznek. Ha azt szeretn�nk megtudni, hogy a kutya �s a farkas k�z�tti k�l�nbs�gek mennyiben k�sz�nhet�k az elt�r� nevelked�snek, az emberi k�zels�gnek az egyedfejl�d�s sor�n, illetve mennyiben �r�kl�ttek, genetikailag meghat�rozottak, akkor a kuty�kat �s a farkasokat azonos m�don, azonos k�r�lm�nyek k�z�tt kell felneveln�nk. Ha ezeket az �llatokat �sszehasonl�tjuk, felt�telezhetj�k, hogy a k�zt�k tal�lt k�l�nbs�gek h�tter�ben a kutya olyan tulajdons�gai �llnak, melyek genetikailag r�gz�ltek a domesztik�ci� sor�n. E megfontol�sok alapj�n kerest�nk lehet�s�get arra, hogy olyan farkask�lyk�k felnevel�s�ben vegy�nk r�szt, amelyeknek a helye, gondoz�sa eg�sz �let�kben biztos�tott.