Mi bújt beléd?
/Férgek, giliszták/
Cérnagiliszta - Orsóféreg - Galandféreg
|
|
| Cérnagiliszta mikroszkopikus képe | |
|
Viszolygást vált ki az emberből, ha szervezetében élő parazitáról szerez tudomást. A férgek és azok lárvái élősködő életmódot folytatnak a testben. Egyes fajtáik nemcsak a bélrendszerben élnek, hanem a véráram útján egyéb szerveket is elérnek. Többségük szervi károsodást nem okoz, jelenlétük mégsem kívánatos.
Szervezetünk többféleképpen jelzi az élősködő férgek és azok lárváinak károsító hatását. A paraziták anyagcseréje során mérgező anyagok képződnek, szervezetünket allergizálhatják. Ilyen esetekben bőrelváltozások, kiütések jelentkezhetnek. Testünktől tápanyagot vonnak el, ezért súlyosabb esetekben testsúlycsökkenést és vérszegénységet okoznak.
A legtöbb esetben a fertőzöttség tünetmentes, előfordulhat, hogy csak a székletben mozgó "cérnaszálak", féregrészek láttán értesülünk a hívatlan albérlőről. Ha mégis panaszokat okoz, azok legtöbbször általános tünetek formájában jelennek meg: fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, sápadtság, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése, bizonytalan ("Itt sajog, ott nyom...") hasi fájdalmak. Egyes fajták a bélrendszeren túl a vérkeringés útján egyéb szerveket is elérnek. Elhelyezkedésüktől függően máj, tüdő és idegrendszeri megbetegedés okozója lehet.
Hazánkban az emberről emberre terjedő cérnagiliszta-fertőzés a leggyakoribb. Elsősorban a gyermekek betegsége. Szinte mindegyikük fertőződik, akár többször is. A 0,5-1cm hosszú, vékony, fehér cérnagiliszták petéi szabad szemmel nem láthatóak. A fertőzés többnyire nem jár tünetekkel, ha mégis, akkor az általános panaszok mellett jellegzetessége a végbélnyílás és a nemiszerv környékének viszketése (különösen a kislányok makacs hüvelygyulladásakor kell gondolni rá). A viszketés ágymelegben fokozódik. A vakaródzás jelentős tényezője a továbbterjedésnek, mert a petékkel szennyezett kéz viszi a fertőzést, akár saját magához, akár környezetéhez. A leírtakból kitűnik, hogy a tárgyak, kézfogás, illetve a szennyezett ágynemű által a cérnagiliszta-fertőzést bárhol "beszerezhetjük'. Szerencsére a vastagbélben élő cérnagiliszta komoly szervi károsodást nem okoz, de kezelése szükséges.
A terápia mindössze egy tabletta bevételéből áll. Célszerű a hatékonyság érdekében az egész családot egyszerre kezelni, (még akkor is, ha a családtagok tünet- és panaszmentesek), valamint az egész ágyneműt egyidejűleg cserélni. A kezelést egy-két hét múlva ismételjük meg.
A férgek másik csoportja emberről emberre közvetlenül nem terjed. Ezeket a petékkel, lárvákkal szennyezett föld révén és a nyersen, mosatlanul fogyasztott zöldségfélékkel kaphatjuk meg. Ilyen úton terjed a földigilisztára emlékeztető, 15-30 cm-re is megnövő orsóféreg, melynek gyakorisága a cérnagilisztát követően a második helyen áll. Jellegzetessége, hogy a bélcsatornából a vérárammal a tüdőbe is bekerül, légúti tüneteket, köhögést okozva.
A nem kellően átsütött sertés- vagy marhahús is okozhat féregfertőzést. Ebben az esetben a galandféreggel fertőzött állat húsa tartalmazza a lárvákat (ez az úgynevezett borsóka). Hazánkban az étkezési szokások (tatárbifsztek) miatt a szarvasmarha galandféreg-fertőződés a gyakoribb. Háziállatok, kutya, macska is terjesztője lehet többféle féregnek. A paraziták az állatokkal való közvetlen érintkezés útján, petével vagy lárvával kerülnek az emberi szervezetbe, ahol különböző szervi tüneteket okoznak.
A fent leírtak talán ijesztőnek tűnnek, de a megelőzés igen egyszerű: alapos kézmosás, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztás előtti megmosása, a húsételek alapos átsütése, főzése. A betegségek így elkerülhetők.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
