Mi b�jt bel�d?

C�rnagiliszta - Ors�f�reg - Galandf�reg

C�rnagiliszta mikroszkopikus k�pe

Viszolyg�st v�lt ki az emberb�l, ha szervezet�ben �l� parazit�r�l szerez tudom�st. A f�rgek �s azok l�rv�i �l�sk�d� �letm�dot folytatnak a testben. Egyes fajt�ik nemcsak a b�lrendszerben �lnek, hanem a v�r�ram �tj�n egy�b szerveket is el�rnek. T�bbs�g�k szervi k�rosod�st nem okoz, jelenl�t�k m�gsem k�v�natos.

Szervezet�nk t�bbf�lek�ppen jelzi az �l�sk�d� f�rgek �s azok l�rv�inak k�ros�t� hat�s�t. A parazit�k anyagcser�je sor�n m�rgez� anyagok k�pz�dnek, szervezet�nket allergiz�lhatj�k. Ilyen esetekben b�relv�ltoz�sok, ki�t�sek jelentkezhetnek. Test�nkt�l t�panyagot vonnak el, ez�rt s�lyosabb esetekben tests�lycs�kken�st �s v�rszeg�nys�get okoznak.

A legt�bb esetben a fert�z�tts�g t�netmentes, el�fordulhat, hogy csak a sz�kletben mozg� "c�rnasz�lak", f�regr�szek l�tt�n �rtes�l�nk a h�vatlan alb�rl�r�l. Ha m�gis panaszokat okoz, azok legt�bbsz�r �ltal�nos t�netek form�j�ban jelennek meg: f�rad�konys�g, �tv�gytalans�g, fogy�s, s�padts�g, a fizikai �s szellemi teljes�t�k�pess�g cs�kken�se, bizonytalan ("Itt sajog, ott nyom...") hasi f�jdalmak. Egyes fajt�k a b�lrendszeren t�l a v�rkering�s �tj�n egy�b szerveket is el�rnek. Elhelyezked�s�kt�l f�gg�en m�j, t�d� �s idegrendszeri megbeteged�s okoz�ja lehet.

C�rnagiliszta

Haz�nkban az emberr�l emberre terjed� c�rnagiliszta-fert�z�s a leggyakoribb. Els�sorban a gyermekek betegs�ge. Szinte mindegyik�k fert�z�dik, ak�r t�bbsz�r is. A 0,5-1cm hossz�, v�kony, feh�r c�rnagiliszt�k pet�i szabad szemmel nem l�that�ak. A fert�z�s t�bbnyire nem j�r t�netekkel, ha m�gis, akkor az �ltal�nos panaszok mellett jellegzetess�ge a v�gb�lny�l�s �s a nemiszerv k�rny�k�nek viszket�se (k�l�n�sen a kisl�nyok makacs h�velygyullad�sakor kell gondolni r�). A viszket�s �gymelegben fokoz�dik. A vakar�dz�s jelent�s t�nyez�je a tov�bbterjed�snek, mert a pet�kkel szennyezett k�z viszi a fert�z�st, ak�r saj�t mag�hoz, ak�r k�rnyezet�hez. A le�rtakb�l kit�nik, hogy a t�rgyak, k�zfog�s, illetve a szennyezett �gynem� �ltal a c�rnagiliszta-fert�z�st b�rhol "beszerezhetj�k'. Szerencs�re a vastagb�lben �l� c�rnagiliszta komoly szervi k�rosod�st nem okoz, de kezel�se sz�ks�ges.

A ter�pia mind�ssze egy tabletta bev�tel�b�l �ll. C�lszer� a hat�konys�g �rdek�ben az eg�sz csal�dot egyszerre kezelni, (m�g akkor is, ha a csal�dtagok t�net- �s panaszmentesek), valamint az eg�sz �gynem�t egyidej�leg cser�lni. A kezel�st egy-k�t h�t m�lva ism�telj�k meg.

Ors�f�reg

A f�rgek m�sik csoportja emberr�l emberre k�zvetlen�l nem terjed. Ezeket a pet�kkel, l�rv�kkal szennyezett f�ld r�v�n �s a nyersen, mosatlanul fogyasztott z�lds�gf�l�kkel kaphatjuk meg. Ilyen �ton terjed a f�ldigiliszt�ra eml�keztet�, 15-30 cm-re is megn�v� ors�f�reg, melynek gyakoris�ga a c�rnagiliszt�t k�vet�en a m�sodik helyen �ll. Jellegzetess�ge, hogy a b�lcsatorn�b�l a v�r�rammal a t�d�be is beker�l, l�g�ti t�neteket, k�h�g�st okozva.

Galandf�reg

A nem kell�en �ts�t�tt sert�s- vagy marhah�s is okozhat f�regfert�z�st. Ebben az esetben a galandf�reggel fert�z�tt �llat h�sa tartalmazza a l�rv�kat (ez az �gynevezett bors�ka). Haz�nkban az �tkez�si szok�sok (tat�rbifsztek) miatt a szarvasmarha galandf�reg-fert�z�d�s a gyakoribb. H�zi�llatok, kutya, macska is terjeszt�je lehet t�bbf�le f�regnek. A parazit�k az �llatokkal val� k�zvetlen �rintkez�s �tj�n, pet�vel vagy l�rv�val ker�lnek az emberi szervezetbe, ahol k�l�nb�z� szervi t�neteket okoznak.

A fent le�rtak tal�n ijeszt�nek t�nnek, de a megel�z�s igen egyszer�: alapos k�zmos�s, a z�lds�gek �s gy�m�lcs�k fogyaszt�s el�tti megmos�sa, a h�s�telek alapos �ts�t�se, f�z�se. A betegs�gek �gy elker�lhet�k.