Benn�nk van a kutyag�n

- k�sz�l a kuty�k g�nt�rk�pe

A Hum�n Genom Projektt�l kiss� elmaradva, de m�r k�tharmad�n�l tart a kutya g�nt�rk�p�nek elk�sz�t�se, amely �ltal nem csak kedvenc h�zi�llatunkr�l, de magunkr�l is t�bbet tudhatunk meg

Legjobb bar�t

Az elm�lt �vtized folyam�n az Amerikai Egyes�lt �llamokban �s Eur�p�ban kutat�laborat�riumok laza k�z�ss�ge dogozott azon, hogy a gombam�d szaporod� genom-projektek � a m�r befejez�d�tt muslinca �s rizs, vagy a v�ge fel� j�r� eg�ri �s emberi g�nt�rk�p (80,4%) � mell� a kutya felt�rk�pez�se is felz�rk�zhasson. A laza k�z�ss�g ebben a sz�vegk�rnyezetben azt jelenti, hogy az elnyert vagy elbukott p�ly�zati p�nzek �ltal esetlegess� tett kutat�s �gy viszonyult a Hum�n Genom Projekthez, mint egy kutyah�z a plaz�hoz.

A kutya baja

A kutat�k 1989 �ta huszonegy olyan g�nrendelleness�get azonos�tottak �s �rtak le, amely kiz�r�lag a kuty�kra jellemz�. Ezek fel�t az elm�lt n�gy �vben. A legl�tv�nyosabb felfedez�s a dobermannokn�l, d�n dogokn�l, �s a labradorokn�l el�fordul� narkolepszi��rt (k�ros alusz�konys�g) felel�s g�nek �s mut�ci�k felfedez�se volt. �A kutya t�rta fel el�tt�nk az emberi narkolepszia titk�t. �gy �j gy�gym�dokat fejleszthet�nk ki �s jobban meg�rthetj�k az alv�st mag�t.� � mondta a felfedez�st jegyz� Emmanuel Mignot. A professzor �gy v�lte, a g�nek megismer�s�nek k�sz�nhet�en, teny�szt�ssel, h�sz �ven bel�l elt�nnek ezek az egy g�nhez k�thet� genetikai rendelleness�gek. A kuty�k g�nt�rk�p�nek elk�sz�t�s�t egy�bk�nt d�nt� r�szben az Amerikai Ebteny�szt�k Sz�vets�ge finansz�rozza.

A kutya �s a farkas t�rzsfejl�d�se k�r�lbel�l sz�zharminc�tezer �vvel ezel�tt t�rt k�l�n �tra. A kutya ezut�n az emberi k�z�ss�g t�rsult tagjak�nt tev�keny szerepet v�llalt a birk�k �s szarvasmarh�k h�zias�t�s�ban; negat�v esetekben v�dekez�sk�ptelen emberek elpuszt�t�s�ban; pozit�v esetekben vakvezet�k�nt, vagy f�ldreng�skutyak�nt. Tizen�tezer �vvel ezel�tt m�r szabad szemmel is meg lehetett k�l�nb�ztetni a kuty�t a farkast�l, a k�zben eltelt id�ben v�grehajtott emberi szelekt�lgat�s eredm�nye az a n�gysz�z faj, amely � az ember kiv�tel�vel � a legv�ltozatosabb k�lalakban teny�sz� fajj� tette.

A kutat�st koordin�l� Donald F. Patterson professzor az elm�lt h�sz �v folyam�n 370 genetikai rendelleness�get azonos�tott a kuty�kn�l. Emellett minden �vben 5-10 �jat fedeznek fel. (Az embern�l ezzel szemben �tezer genetikai rendelleness�get ismer�nk.) Az emberre jellemz� ismeretes genetikai eredet� megbeteged�sek hatvan sz�zal�ka a kuty�kn�l is el�fordul. Ilyenek p�ld�ul: az epilepszia, a r�k, a s�kets�g, a vaks�g, az autoimmun megbeteged�sek, a sz�vbetegs�gek, a csontelv�ltoz�sok, az idegrendszert �s a v�rt �rint� k�rok.

Az ember �s a kutya genetikai t�rk�pe 80-90 sz�zal�kban megegyezik

Az ember �s a kutya genetikai t�rk�pe 80-90 sz�zal�kban megegyezik. (Az emberhez rendszertanilag legk�zelebb �ll� csimp�nzzal 99,5 sz�zal�kban azonosak g�njeink.)

�A genetikailag z�rt popul�ci�, �s a hosszasan visszak�vethet� pedigr�, ide�liss� teszi a fajtiszta kuty�kat olyan genetikai rendelleness�gek felt�rk�pez�s�re, amelyek emberek eset�ben id�ig lenyomozhatatlanok voltak.� � mondja Elaine Ostander, a Kutya Genom Projekt vezet�je.

Ostander, a Berkeley genetika-professzor�val Jasper Rine-nal kezdett a kuty�k genetik�j�val foglalkozni 1991-ben. Akkor azt pr�b�lt�k kider�teni, hogyan befoly�solj�k a g�nek a viselked�st. Olyan dolgokra voltak k�v�ncsiak p�ld�ul, hogy az �jfundlandi mi�rt szereti annyira a vizet, vagy hogy mit�l tereli olyan peng�n a birk�kat a sk�t juh�sz. A sk�t juh�sz �s az �jfundlandi keresztez�s�vel oper�l� program azonban a m�sodik gener�ci�n�l kihalt �s k�dd� v�lt, mint Yoda mester zsomb�kosban.

Oper�l� program

Miut�n Rine kisz�llt a programb�l, Ostander a Kutya Genom Projekt vezet�jek�nt folytatta a munk�t. �, �s az Amerik�ban, Eur�p�ban sz�tsz�rt tizen�t munkat�rsb�l �ll� kem�nymag rengeteg g�nt�rk�pet k�sz�tett, amelyeken szorgosan besz�moz�k a m�r ismert g�neket, illetve az ismeretlen szerep� ism�tl�d�seket. A kutya g�nt�rk�p�nek m�r ismert r�sze d�nt�en az az �llom�ny, amely azonos az ember�vel. A specifikusan kuty�ra jellemz� g�nek felt�rk�pez�se kicsivel lassabban halad.

B�r a kutya teljes DNS-k�dja becsl�sek szerint az emberhez hasonl�an h�rommilli� b�zisp�rb�l, � k�r�lbel�l sz�zezer g�nb�l � �ll, ezek az emberre jellemz� 46 helyett 78 kromosz�m�n helyezkednek el.