A kuty�k gondolkod�s�nak, kommunik�ci�s k�pess�g�nek vizsg�lata

El�ad�: Dr. Top�l J�zsef

biol�gus, etol�gus, az E�tv�s L�r�nt Tudom�nyegyetem Etol�gia Tansz�k�nek kutat�ja, a f�k�nt mozg�ss�r�lt-seg�t� kuty�kat k�pz� Kuty�val az Ember�rt Alap�tv�ny egyik alap�t�ja �s titk�ra

2001. november 27-�n a honlapunk vend�ge volt Dr. Top�l J�zsef. El�ad�s�nak egyik f� t�m�ja annak az evol�ci�s folyamatnak a bemutat�sa volt, amely sor�n a farkasb�l kialakult a mai kutya…

A farkas az �szaki m�rs�kelt �g�v cs�csragadoz�ja volt eg�szen addig, am�g 130-150 ezer �vvel ezel�tt az afrikai eredet� ember a v�ndorl�sa sor�n el nem �rte ezt a ter�letet. Az ember megjelen�se alapvet�en megv�ltoztatta a farkasok kor�bbi l�tfelt�tel�t �s �letkereteit. Miut�n minden bizonnyal mind a k�t fajnak elegend� t�pl�l�kforr�s jutott abban az id�ben, az egym�shoz val� k�zeled�st az a felismer�s adta, hogy k�lcs�n�sen ki lehet haszn�lni a m�sik faj k�zels�g�t. Az emberi k�z�ss�gek �l�helyeit a farkasok sz�m�ra - korai szem�tdombok form�j�ban - egy �lland� t�pl�l�kgy�r� vette k�r�l, amelynek “eltakar�t�sa” el�nyk�nt jelentkezett az emberek fel�, ezen t�l pedig a t�bor k�r�l tany�t ver� farkasok id�vel a viselked�s�k v�ltoz�s�val jelezhett�k az esetleges vesz�lyforr�sok felbukkan�s�t is az ember sz�m�ra. A k�t cs�csragadoz� k�lcs�n�sen hat�ssal volt egym�s viselked�s�re, �letform�j�ra. A farkasn�l ez abban jelentkezett, hogy sokkal nagyobb lett stresszt�r� �s alkalmazkod� k�pess�ge, �talakultak ber�gz�tt viselked�sform�i, aminek eredm�nyek�ppen k�pes lett egy f�le helyzetre t�bb f�le reakci�t produk�lni, amire vadon �l� t�rsai k�ptelenek voltak. A vadon �l� �llatok viselked�se szigor�an meghat�rozott, genetikailag r�gz�tett s�m�k alapj�n m�k�dik; egy ingerre mind�ssze egy-k�t v�laszreakci�t produk�lnak.

Genetikai vizsg�latok elemz�se szerint a ma �l� kuty�k egyetlen egy �s-egyedt�l sz�rmaznak: a kutya-�sany�t�l. Ennek az egyetlen egyednek az ut�daib�l alakult ki a mai kutya; azzal p�rhuzamosan, hogy az emberrel val� egy�tt�l�s sor�n a kuty�ban cs�kkent a farkas-�r�ks�g (viselked�s) dominanci�ja, fokozatosan olyan viselked�si mint�k jelentek meg (a szelekci� eredm�nyek�ppen), amelyek a cs�csszintj�ket (az UFO-kat lesz�m�tva) az embern�l �rik el. A legfontosabb ezek k�z�l az egy�ttm�k�d�si k�szs�g, a k�z�s akci�kra val� hajland�s�g �s ig�ny, a m�shoz (emberhez!) val� k�t�d�s magas foka, az adott k�z�ss�gi szab�lyok megtanul�sa �s betart�sa, a szemkontaktus kiemelt szerepe a kommunik�ci�ban, valamint az alapvet� �rzelmekre val� k�pess�g (�r�m, b�nat, d�h stb.). E nagyon fontos ut�bbi azzal eg�sz�l m�g ki, hogy a kutya nem csak produk�lni tudja ezeket az emberre is jellemz� alap�rzelmeket, hanem azok viselked�sben val� megnyilv�nul�sait m�sokban is felismeri, �s a kommunik�ci�s helyzetekben k�pes sikeresen alkalmazkodni hozz�.

Az ember k�zel�ben �l� farkasok k�nytelenek voltak megtanulni “olvasni” az embert, vagyis egy adott helyzetben �rtelmezni viselked�s�t (“vajon most elkunyer�lhatom-e t�le a marad�k cub�kot, vagy j�l fejbever a botj�val, ha odamegyek…?”), �s arra a megfelel� v�laszreakci�t produk�lni. Ennek egyik legfontosabb eleme a szemkontaktus felv�tele �s fenntart�sa, az emberre t�rt�n� koncentr�l�s, figyelem, amire m�g a legintelligensebb f�eml�s�k is k�ptelenek. Ennek igazol�s�ra etol�gusok a k�vetkez� egyszer� k�s�rletet v�gezt�k el: egy szem�ly �llt egy helys�g k�zep�n, a k�t fal ment�n k�t doboz volt elhelyezve. A dobozok valamelyik�ben mindig volt egy falatka. Beengedt�k a k�s�rleti alanyt, mely hol kutya, hol farkas, hol pedig egy csimp�nz volt. A szoba k�zep�n �ll� szem�ly mindig 'r�mutatott' (k�zzel, fej�nek elford�t�s�val vagy puszt�n a pillant�s�val) arra a dobozra, amelyben a falatka volt. A kuty�k a k�s�rleti helyzet ism�tl�d�se folyam�n nagyon hamar meg�rtett�k, hogy mit jelentenek az ember gesztusai. M�g a k�ly�kkuty�k is, amint a helys�gbe bel�ptek, felvett�k a szemkontaktust a szem�llyel �s a mutatott dobozhoz mentek a falat�rt. Ezzel szemben a csimp�nzok (!) �s a farkasok k�ptelenek voltak hat�konyan �rtelmezni az emberi kommunik�ci�t, nem voltak hajland�ak az emberre figyelni, s�t, a farkasok tekintet�ket t�rdmagass�gn�l feljebb nem is emelt�k, �s m�g sokadik alkalommal is tal�lomra ide-oda szaladg�ltak a dobozok k�z�tt.

A kuty�knak ezt az egyedi, sok t�zezer �ves evol�ci� sor�n kialakult viselked�s�t, mely egyetlen m�s �llatfajban sincs meg, sajnos folyamatosan rombolja a mai kutyateny�szt�s, melynek sor�n – a szigor� munkavonalakt�l eltekintve – a teny�szegyedek kiv�laszt�sa sor�n szinte kiz�r�lag a k�llem sz�m�t, �s a teny�szt�k nem szelekt�lnak az emberrel t�rt�n� kommunik�l�s, egy�ttm�k�d�si k�szs�g alapj�n. �rdekes megfigyelni a term�szetk�zeli emberekkel – p�ld�ul juh�szokkal – egy�tt dolgoz� kuty�k kommunik�ci�s k�szs�g�t. Nem legenda az, hogy a juh�sz int a szem�vel, �s a kuty�ja teszi, amire gondolt. N�luk szigor� szelekci� �rv�nyes�l: a juh�sznak se ideje, se kedve sokat vacakolni kuty�ja kik�pz�s�vel; n�h�ny teszt elv�gz�se ut�n p�r hetes korban eld�nti, hogy az alomb�l melyik az az egyetlen egyed, amely szinte folyton r� figyel, �s el�g �rtelmes is a gyors tanul�shoz – azaz �rdemes az �letben marad�sra.

Term�szetesen a kedvenck�nt tartott kuty�k k�z�tt nem kell ilyen m�don v�logatni, aki azonban azt tapasztalja, hogy kuty�ja egy�ltal�n nem hajland� r� figyelni, s�t, ak�r kimondottan agressz�v, azt az egyedet nem szabad tov�bb teny�szteni. �rdekes lehetne pl. egy nem k�llemre, hanem viselked�sre kiteny�sztett “csal�di kutya” fajta kialak�t�sa, ahol els�sorban azok az egyedek ker�ln�nek teny�szt�sre – fajt�t�l f�ggetlen�l – amelyekn�l a szok�sosn�l er�sebb a k�t�d�s az emberhez �s a nagyobb r� val� figyelem foka.

Aki kimondottan munkakuty�t szeretne v�s�rolni, rendelkez�sre �llnak olyan preferencia tesztek, amelyek m�r 6-8 hetes korban el�g nagy bizonyoss�ggal megmutatj�k, hogy melyek az alomban azok a k�lyk�k, amelyek a t�bbiekn�l nagyobb egy�ttm�k�d�si hajland�s�got, emberhez val� er�s k�t�d�st mutatnak, ez azonban m�gsem megy �n�ll�s�guk, feladatmegold� k�pess�g�k rov�s�ra.

K�l�n�sen neh�z a mozg�ss�r�lt seg�t�, vakvezet� kuty�k kik�pz�se, hiszen �ltal�ban min�l ink�bb egy�ttm�k�d� egy kutya, ann�l kev�sb� kreat�v. Ezekn�l a kuty�kn�l a k�t tulajdons�got a k�pz�s sor�n igyekeznek min�l ink�bb egyens�lyban tartani, hiszen gyakran ad�dik olyan helyzet, amikor a kuty�nak mag�t�l kell megtal�lnia a kiutat, s�t, m�g gazd�j�nak is seg�tenie kell. Ezen kuty�k k�pz�se soha nem fejez�dik be, mindig �j �s egyre bonyolultabb helyzetek el� �ll�tj�k �ket a kik�pz�k, ezzel fejlesztve �nbizalmukat, helyzetfelismer� k�pess�g�ket, mik�zben igyekeznek fenntartani a folyamatos “emberre figyel�s” �llapot�t.

Sz�mos izgalmas dologr�l – etol�giai k�s�rletek, seg�t� kuty�k elm�j�nek, probl�mamegold� k�pess�g�nek tr�ningez�se, stb. - sz� volt m�g a k�tetlen besz�lget�s sor�n, de nem szeretn�nk ezt a kis �sszefoglal�t tov�bb ny�jtani: akit �rdekel, a k�vetkez�, hasonl�an �rdekes el�ad�s janu�rban lesz a RetrieverSport szervez�s�ben. A pontos id�pontot �s helysz�nt hamarosan megtal�lj�tok a F�oldalon.