�szaki vad�szkuty�k

Az �szaki kutyafajt�k otthona az arktikus z�na, az a hatalmas ter�let, mely Eur�pa �szaki r�sz�t�l a Bering tengerig, Alaszk�t�l Gr�nlandig terjed. A t�j, a kl�ma �s a bennsz�l�ttek �letm�dja form�lta ezeket a kuty�kat, ak�rcsak a munka, melyet sz�l�f�ldj�k�n v�geztek. Mindegyik �szaki kutyafajta jellegzetes karakterjegyeket mutat, melyek hat�rozottan megk�l�nb�ztetik �ket a t�bbi kutyafajt�t�l. K�lsej�kben is hasonl�tanak egym�shoz fel�ll� f�l�kben, a h�t f�l�tt hordott farokban, szemetgy�ny�rk�dtet�, az arktikus viszonyokhoz ill� sz�rzet�kben.
Minden �szaki kutyafajta munkakutya. A haz�jukban v�gzett kem�ny munka form�lta �ket az �vsz�zadok sor�n. Ez nemcsak testileg teszi �ket kimondottan robosztus, kitart� �s a kem�ny id�j�r�ssal dacol� �llatokk�, hanem bels� tulajdons�gaikat, karakter�ket is d�nt� m�don meghat�rozza. �ltal�noss�gban bar�ts�gos, az embernek kezdett�l fogva al�rendelt, de tettrek�sz �s seg�t�k�sz kuty�k. De a vak engedelmess�g, az egyhang�s�g gy�l�letes sz�mukra. Mozg�sig�ny�k alig f�kezhet�, �s a legt�bb �szaki kutya szenved�lyes vad�sz.

Igaz�n j�l mindegyik �szaki fajta h�v�sebb id�ben �rzi mag�t. A kl�m�n�l sokkal nagyobb probl�m�t jelent, hogy tart�s szempontj�b�l eg�szen m�sok az ig�nyeik, mint a bennsz�l�tt, k�z�p-eur�pai fajt�knak. Lehet�leg a szabadban kell tartani �ket, �s minenk�ppen munkalehet�s�get kell biztos�tani a sz�mukra. Csak �gy �rizhetik meg hossz�t�von saj�toss�gaikat, �s csak �gy lehet temperamentumukat b�lyos mederbe terelni �s elviselni.

Az �szaki kutyafajt�k �n�ll� �llatok, �s szokatlan f�ggetlens�get mutatnak az emberrel szemben. Tisztelik �s szeretik gazd�jukat, de csak ha az m�lt� erre, ha k�ts�gtelen�l � a falkavez�r.

Nem ismernek felt�tlen engedelmess�get az emberrel szemben. Mivel a legt�bb �szaki fajt�t falk�ban tartott�k, hi�nyzik bel�l�k azoknak a kuty�knak a mentalit�sa, melyek szoci�lis ig�nyeiket illet�en teljesen az emberhez igazodnak. A szoci�lis kontaktus a falk�ban a legt�bb �szaki fajta sz�m�ra ugyanolyan fontos, mint a pozit�v k�t�d�s az emberhez.

K�l�nb�z� munkater�leteik r�v�n, megk�l�nb�ztet�nk �szaki vad�szkuty�kat, terel�kuty�kat �s sz�nh�z�kat. A vad�szkutyafajt�k �szak-Eur�p�b�l �s az egykori Szovjetuni�b�l sz�rmaznak: a j�vorszarvaskuty�k, a lundakutya, a norbottenspicc, a finn spicc, a kar�liai medvekutya �s a lajk�k.

F�leg a kisebb fajt�k, mint a finn spicc, a norbottenspicc �s a lundakutya sz�m�tanak speci�lis mad�rvad�szoknak, m�g a t�bbieket f�leg j�vorszarvasra, szarvasra, �zre �s vaddiszn�ra, de r�k�ra, medv�re, farkasra, borzra �s rozsom�kra is haszn�lj�k.

Az �szaki vad�szkuty�k nemcsak az �szaki fajt�kra jellemz� testfel�p�t�ssel, de messzemen�en azok jellegzetesen bels� tulajdons�gaival is rendelkeznek. Felt�n�en bar�ts�gosak az emberrel, k�l�n�sen csal�djukkal szemben, ami leny�g�z�. Sz�v�sak, kitart�ak, �rz�ketlenek az id�j�r�ssal szemben �s viszonylag ig�nytelenek.

Kimagasl� tulajdons�gaik a magas vad�szszenved�ly �s b�tors�guk a vad meg�ll�t�s�hoz �s megtart�s�hoz. �n�ll�s�guk �s akaratoss�guk ellen�re helyes �s k�vetkezetes nevel�s �s vezet�s eset�n h�s�gesek gazd�jukhoz �s k�vetik annak szav�t.

Az �szaki vad�szkutya n�m�n k�veti a vadat. Csak a vadmeg�ll�skor kezd hangosan �s kitart�an ugatni, �s ez�ltal h�vja a vad�szt a l�v�sre. Ha a vad menek�l, ism�t hangtalanul kezdi k�vetni, hogy meg�llva megint felugassa. Ilyen m�don teljesen �n�ll�an dolgozik. Ek�zben folyamatosan tartja a kapcsolatot gazd�j�val az�ltal, hogy kb. 20 percenk�nt visszamegy hozz�, �s �gy vezeti a vadhoz. Felugat�skor olyan t�vols�got tart a vadt�l, ami azt m�g nem zavarja, �gy biztos�tja, hogy a vad�sz is megk�zel�thesse a zs�km�nyt.

Sz�l�haz�jukban, ahol els�sorban munkakuty�k �s szakter�let�k specialist�i, a teny�szt�s mindenek el�tt a teljes�tm�nyre �s haszn�lhat�s�gra ir�nyul. Ezek a krit�riumok messzemen�en meghat�rozz�k a kutya testfel�p�t�s�t �s pszich�j�t. B�r egyre ink�bb tal�lkozunk vel�k Skandin�vi�ban is kedvenck�nt illetve ki�ll�t�si kutyak�nt, az Interchampion c�mhez munkavizsga teljes�t�se sz�ks�ges.

Ha valaki �szaki vad�szkuty�t akar venni, gondolja meg, hogy kuty�j�t foglalkoztatnia kell. A legterm�szetesebb m�dja ennek a vad�szat lenne. Ha ez nem lehets�ges, p�tl�kk�nt sz�ba j�hetnek a kiad�s s�t�k, biciklis t�r�k, de az engedelmess�gi �s �gyess�gi feladatok is, �s a ment�- �s lavinakeres�-kutya kik�pz�s.

Finn spicc Az eleg�ns megjelen�s�, v�r�ses bund�j� finn spiccel haz�j�ban els�sorban siketfajdra vad�sznak. A kutya a vad�sz el�tt haladva keresi meg �s k�veti zs�km�ny�t, eg�szen addig, am�g a mad�r egy f�ra nem telepedik. A kutya ekkor mag�ra vonja a sz�rnyas figyelm�t, fel-al� szaladg�l a fa alatt, cs�v�lja a fark�t. Szeg�ny siketfajd a f�n �lve biztons�gban �rzi mag�t, a kutya azonban egyre er�s�d� ugat�s�val odah�vja a vad�szt. Tiszta, cseng� hangja meglep�en nagy t�vols�gb�l is hallhat�. Ha a mad�r ek�zben �jra felrebbenne, a kutya abbahagyja az ugat�st, k�veti a madarat, majd ha az ism�t letelepedett egy �gon, �jra ugat�sba kezd. A vad�sz ek�zben �szrev�tlen�l a f�hoz �rhet �s felveheti a l�v�shez sz�ks�ges poz�ci�t, hiszen a kutya hangja minden neszt elnyom. A finnek �vsz�zadok �ta vad�sznak a finn spiccel, s�t m�r a fajta �sei is vad�szkuty�k voltak, melyek kb. 2000 �ve �rkeztek nom�d t�rzsekkel Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�r�l a mai Finnorsz�g ter�let�re. A korabeli vad�sz teljesen kuty�j�ra volt utalva a t�pl�l�kszerz�sben, a t�l legzordabb szakasz�ban pedig, amikor nem lehetett vad�szni, az eb szorult gazd�ja seg�ts�g�re. R�ad�sul minden vad�sz csak egy kuty�t tudott tartani, ami m�g fokozta az am�gy is k�l�nlegesen szoros kapcsolatot, ami olyannyira meghat�rozta a kuty�k a temperamentum�t, hogy ez m�g ma is �rezhet� a fajta viselked�s�ben. A fajta neve haz�j�ban suomen-pystykorva, ami finn fel�ll� f�l� kuty�t jelent. Manaps�g kev�s finn spicc l�that� a v�rosokban, ann�l t�bb vid�ken, kis falvakban, elszigetelt farmokon. A fajta munkakutya mivolt�t haz�j�ban �s a skandin�v orsz�gokban azzal is hangs�lyozz�k, hogy a finn spicc addig nem szerezhet Champion c�met, am�g nincs munkavizsg�ja vagy megfelel� versenyeredm�nyei. �szakon m�g hivatalos ugat�versenyeket is tartanak, a gy�ztes az ugat�k kir�lya, a „King of the Barkers” c�met nyeri el. B�r els�sorban sz�rnyasra vad�sznak vele, r�nszarvasra �s medv�re is haszn�lj�k, ami a kutya m�ret�t tekintve leny�g�z� teljes�tm�ny.

Lajk�k A kelet-szib�riai lajka Kelet-Szib�ria �s a T�vol-Kelet erd�s ter�letein alakult ki, evenki, lamuc, am�r �s m�s lakj�k keresztez�s�b�l. A nyugat-szib�riai lajka az Ur�l �szaki r�sz�n �s Nyugat-Szib�ri�ban �l� orosz vad�szok egym�ssal k�zeli rokons�gban �ll� santelszki �s mansijaki lajka-v�ltozatainak keresztez�s�nek eredm�nye. Eredeti sz�rmaz�si ter�let�n k�v�l ez a fajta Oroszorsz�g k�z�ps�, kimondottan vad�szter�letein igen elterjedt; nagy sz�mban, nagy telepeken teny�sztik. T�bb vad�szter�leten is speci�lis teny�szetek foglalkoznak a nyugat-szib�riai lajk�val. Az orosz-eur�pai lajk�t Oroszorsz�g eur�pai r�sz�nek �szaki ter�letein �l� vad�sz-lajk�ib�l teny�sztett�k ki. Jelenleg eredeti elterjed�si ter�let�n k�v�l is nagy sz�mban fordul el� Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�n. Sok �ve nagy telepeken teny�sztik.

Sv�d j�vorszarvaskutya (J�mthund) A sv�d j�vorszarvaskuty�t csak 1946-ban ismert�k el hivatalos fajtak�nt. Azonban nagyon r�gi kutyafajt�r�l van sz�, melyet m�r Sv�dorsz�g �szaki ter�leteinek ben�pesed�se �ta ismernek. A k�s�i elismer�s oka az, hogy a kisebb norv�g j�vorszarvaskuty�t �s a J�mthundot egyazon fajt�nak tartott�k. Ez a n�zet v�g�l azonban megalapozatlannak bizonyult. A J�mthundot f�leg j�vorszarvasvad�szatra haszn�lj�k, de – k�l�n�sen kor�bban – medve- �s hi�zvad�szatra is alkalmazt�k. Ez�rt k�l�n�sen er�teljesnek �s kitart�nak kell lennie.

Norbottenspicc Ezt a kistermet� kuty�t a finn spicchez hasonl�an sz�rnyasvad�szatra haszn�lj�k. Nem csak eg�sz Eur�p�ban, de haz�j�ban, Sv�dorsz�gban is a ritka fajt�k k�z� tartozik. Az 1940-es �vekben egyetlen alom sem sz�letett, �s 1948-ban kihaltnak nyilv�n�tott�k a fajt�t. De szerencs�re a val�s�gban Norbotten vad�szai m�g mindig haszn�lt�k ezt kicsi, de rettenthetetlen kuty�t, �gy a Sv�d Kennel Klub 1967-ben ism�t felvette t�rzsk�nyv�be a norbottenspiccet. Norbotten a legnagyobb kiterjed�s� sv�d megye, a 65. �s 68. sz�less�gi fok k�z�tt fekszik, a sv�d-finn hat�r ment�n.

Lundakutya (Lundehund) A lundakutya a lunda mad�rr�l (Fratercula arctica arctica) kapta nev�t, mely Eur�pa �szaki tengerpartjain �l, hatalmas kol�ni�kban, a partvid�ki szikl�k �regeiben �s f�ldalatti j�rataiban. A norv�g Lofoten szigetcsoport �szaki r�sz�n k�l�n�sen nagy sz�mban fordul el�. Egy-egy �regben nagyon sok toj� �l, m�rciusban-�prilisban �rkeznek a f�szekrak� ter�letekre. A toj�sb�l kikelt fi�k�knak negyven nap eltelt�vel m�r saj�t magukr�l kell gondoskodniuk. B�r ekkor m�g nem tudnak rep�lni, sz�leik k�m�letlen�l kil�kik �ket az �regekb�l. Ritk�bban az id�s madarak kih�vj�k a fiatalokat a j�ratokb�l, �s a v�zhez csalogatj�k �ket, vagy megpr�b�lj�k �ket a sz�rnyukra venni, �s alattuk rep�lve seg�tenek eljutni a szikl�kon �t a tengerhez. De legt�bb esetben a fiatal madarak teljesen magukra vannak utalva, sokuk megs�r�l vagy hal�lra z�zza mag�t a szikl�kon. Ezeket a szerencs�tlen�l j�rt madarakat gy�jtik �ssze a lundehundok. Mivel a lundehund lund�kra vad�szik, neki is alkalmazkodnia kellett a madarak �l�hely�nek k�r�lm�nyeihez. Sok l�bujj�nak k�sz�nhet�en minden egyenetlen, cs�sz�s, meredek talajon biztons�gosan tud egyens�lyozni, j� talajfog�ssal, plusz ujj�t t�maszt�knak, vagy sz�ks�g eset�n f�knek haszn�lva, ha megcs�szik a k�ves t�rmel�ken. A kapaszkod�st seg�ti a v�ll�z�letek szokatlan hajl�konys�ga is, illetve „karjai" seg�ts�g�vel �s hajl�kony nyak�val sz�k j�ratokba is be tud hatolni �s meg tud fordulni. A lundehund k�l�nleges tulajdons�gai r�v�n olyan helyekre tud eljutni, ahov� az ember soha. Az �v�hez hasonl� nyak�z�lettel csak a r�nszarvas rendelkezik az eml�s�k k�z�tt. A v�ll�z�letek hajl�konys�g�t �gy is ellen�rizhetj�k, hogy a kuty�t mells� l�bain�l megemelj�k, �s mik�zben h�tuls� v�gtagjain �ll, a mells�ket oldalir�nyban sz�tnyitjuk. A lundehundnak ez semmif�le kellemetlens�get nem jelent!