A kuty�k is tisztelik a rangsort �s k�nnyen elfogadnak szab�lyokat

Minden rendes kutyagazda tudja, hogy a j�l nevelt kuty�kkal k�nnyen el lehet fogadtatni szab�lyokat. H�rom seg�t� mechanizmusra is t�maszkodik ez a k�l�n�s viselked�s. Az egyik pontosan az el�bb m�r eml�tett konfliktus-minimaliz�l�s, ha k�vetkezetesen r�sz�lunk valami�rt a kuty�nkra, akkor el�bb ut�bb �gy csin�lja, ahogyan szeretn�nk. Teh�t mondjuk mindig a bal vagy jobboldalunkon j�n, meg�ll a j�rdasz�len, nem ugrik fel az asztalra. �s ez�rt m�g k�l�n�sebb dressz�r�t vagy b�ntet�st sem kell alkalmazni, elegend�, ha a k�v�nt viselked�st ak�r passz�van is, de elegend� gyakran v�geztetj�k. A kuty�k is nagyon tisztelik a rangsort, k�l�n�sen sz�fogad�ak, ha k�vetkezetes ember van felett�k. A m�sik seg�t� mechanizmus a kuty�k szem�lyesr�tus-k�vet� tulajdons�ga. Ha egy kuty�val t�bbsz�r egym�sut�n, azonos id�ben, azonos helyen, azonos m�don hajtunk v�gre egy cselekv�st akkor a kuty�k nagyon hajlamosak ezt a saj�t kezdem�nyez�s�kre legk�zelebb is, hasonl� form�ban elv�gezni. A harmadik seg�t� mechanizmus a mintak�vet� viselked�s, az ut�nz�s, ami a kuty�kn�l is j�l kimutathat�, de egy k�l�n fejezetben foglalkozunk majd vele.

A csal�dban nevelt kiskutya m�g �let�nek kezdeti szakasz�ban r�j�n a konfliktus-minimaliz�l�s sz�ks�gess�g�re. Hiszen nem szabad a lak�sban a dolg�t v�geznie, nem mehet ki, amikor szeretne, nem r�ghatja a cip�ket �s a sz�nyeget, viszont m�g b�ztatj�k is arra, hogy a labd�j�t vagy m�s j�t�k�t r�gcs�lja. K�l�nb�z� akci�kra serkentik, p�ld�ul h�vja a gazda, �s ha a h�v�snak engedelmeskedik rendszerint meg is jutalmazza. K�rik t�le a p�r�zt, �s ha odaviszi megintcsak jutalom a r�sze. A fentiek alapj�n ny�lv�nval�, hogy a sok lehets�ges akci� k�z�l n�h�nyat konfliktus, azaz valamilyen form�ban b�ntet�s k�vet, m�g m�s esetleg teljesen hasonl� akci�k�rt nem sz�lnak vagy �ppen meg is jutalmazz�k. A kutya nemcsak abban k�l�nb�zik m�s �llatokt�l, hogy nagyon �rdekl�dik a gazd�val egy�tt v�gezhet� akci�k ir�nt, hanem abban is, hogy a h�zias�t�s sor�n az emberhez hasonl�an, jelent�sen kifejl�d�tt az �nszab�lyoz�sa. K�pes arra, hogy saj�t mag�t visszatartsa egy akci� elv�gz�s�t�l. Egy kiskuty�t nagyon k�nnyen meg lehet tan�tani arra p�ld�ul, hogy etet�skor, b�rmennyire is �hes m�r, sz�pen v�rja meg, am�g az �tel a t�lj�ba ker�l �s csak akkor kezdjen neki a falatoz�snak, ha erre enged�lyt kap. Ha idejekor�n bevezetj�k, el�g a moh� kiskuty�t k�zzel visszatartani egyszer-k�tszer, vagy hangosabban r�sz�lni �s az eff�le szab�ly gyorsan kialakul. Genetikai adotts�ga a kuty�nak az, hogy a rangsorban feljebbval�nak ilyenkor engedelmeskedjen. Az utc�n sokszor l�tni, hogy a vid�man ugr�ndoz�, szaladg�l� kuty�k a j�rda sz�l�n meg�llnak �s n�znek h�trafel�, hogy gazd�jukt�l az �thalad�si enged�lyt megkapj�k. Ha ezt sok �ven �t mindig �gy teszik, feln�tt korukban m�g a legk�v�natosabb �ld�zhet� t�rs, vagy cica sem fogja �ket a szab�ly megszeg�s�sre k�sztetni.

.............................

Az �ltal�nos ismeretek �s a n�h�ny k�s�rlet alapj�n al�t�maszt-hat�nak l�tszik az az �ll�t�s, hogy a kuty�k emberrel t�rt�n� egy�ttm�k�d�s�ben szerepet j�tszik a kutya k�t�d�se, a szab�lytanul�s �s bizonyos m�rt�kig a probl�mafelismer�s is. A legt�bb esetben persze az ember maga hat�rozza meg a megoldand� feladatot �s ebbe a kuty�nak nincsen belesz�l�sa, de egy�ttm�k�d�s csak akkor j�het l�tre, ha � is r�j�n arra, hogy mi is a val�di probl�ma. Nem tudom meg�llni, hogy itt ne mondjam el egy r�gi megfigyel�semet, amit m�g gyermekkoromban tettem, de annyira eml�kezetes maradt, hogy m�ig is pontosan eml�kszem r�, �s �ppen azt bizony�tja, hogy a kuty�k mennyire j� feladatfelismer�k. 1946-ban a Nemzeti Seg�ly gyermeknyaraltat�si akci�j�nak keret�ben n�h�ny ny�ri h�tre Bugacra ker�ltem, egy m�dos parasztcsal�dhoz. Volt ott rengeteg �llat, marh�k, diszn�k, birk�k, lovak, lib�k, ami csak egy gazdas�gban el�fordul, velemkor� �s id�sebb gyerekek, rengeteg �j �s izgalmas �lm�nyben volt r�szem. Egy nap az asszonyok libafoszt�shoz fogtak. Elker�tett�k a lib�kat �s egyenk�nt elkapva �ket vill�mgyors, szakszer� mozdulatokkal v�gezt�k a tollgy�jt� m�veleteket. A puc�r egyedeket kiengedt�k �s azok hamarosan csapatba gy�lve v�rtak t�rsaikra hangos g�gog�s k�zepette. Volt vagy 200 liba. K�s� d�lut�nra m�r csak egy maradt �s amikor megpr�b�lt�k elkapni megsz�k�tt �s elvegy�lt a m�r k�sz lib�kkal. Az asszonyok kacagtak, pr�b�lt�k megfogni, de nem siker�lt, mert 200 m�sik szaladg�lt, verg�d�tt, ugr�lt k�r�l�tt�k. �n is ott �lltam �s n�ztem a hi�baval� pr�b�lkoz�st majd hirtelen �tlett�l hajtva felaj�nlottam, hogy Bog�rral megfogom �n. Bog�r egy nagyon okos, szorgalmas puli volt, akivel nekem m�r igen j� munkakapcsolatom volt, sokszor �rizt�k egy�tt a birk�kat. Beleegyeztek, sz�l�tottam a pulit �s elkezdt�k zavarni az addigra m�r igencsak izgatott� v�l� l�dcsapatot. A puli egy percen bel�l elkapta a m�g tollas lib�t �s leszor�totta a f�ldre, am�g �n oda nem �rkeztem. Azt ugyan akkor �n teljesen term�szetesnek vettem, mert el�re sz�ltam a pulinak, hogy a tollas lib�t kell megfogni, de m�r akkor is meglepett az a szinte hihetelen hat�konys�g, ahogyan a feladatot v�grehajtotta. Egyetlen csupasz egyedet sem fogott meg, teh�t nem pr�ba-szerencse m�dszerrel dolgozott, hanem sz�momra akkor is, most is nyilv�nval�, hogy "tudta", mi a feladat.

.....................

A r�gebbi irodalomban sokszor olyank�ppen magyar�zt�k a vakvezet� kuty�k gazd�ikkal t�rt�n� egy�ttm�k�d�s�t, hogy ez csup�n a kondicion�l�s, tan�t�s eredm�nye. A kutya nem tesz m�st, mint engedelmeskedik n�h�ny parancsnak. Ez biztosan nincsen �gy, m�g a legegyszer�bb magyar�zat szerint is a kutya bizonyos szab�lyokat k�vet, amelyek nem csup�n t�rs�t�sos tanul�s eredm�nyei, mert nem kapcsol�dnak szorosan a k�rnyezet meghat�rozott r�sz�hez, ahogyan ezt k�pzelt�k. A saj�t megfigyel�seink azt mutatt�k �s ezen igencsak meglep�dt�nk, hogy a vak gazd�k sokszor megszidj�k a j�l teljes�t� kuty�t �s ez ennek ellen�re is elv�gzi munk�j�t. Egyik videofelv�tel�nk�n a k�vetkez� jelenet l�that�. Egy ny�ri z�por ut�n f�lig meddig m�r felsz�radt a forgalmas utca, �s elindul a gazda �s a vezet� kutya. Egy gyalog�tkel� k�zep�n m�g hatalmas v�zt�csa terpeszkedik. A kutya term�szetesen kiker�li ezt �s nagy �vben elvezeti a vakot a t�cs�t�l. A gazda azonban nem �rti, hogy m�rt kellett ilyen nagy �s f�l�sleges ker�l�t tenni, �gy �rzi, hogy a kutya valamit rosszul csin�lt, megszidja �s visszamegy a kuty�val �s megism�tlik az �tkel�st. A kutya megint elker�li a t�cs�t, �jabb ez�ttal er�lyesebb szid�s, �jabb ism�tl�s, hat�rozott parancsok, egyenesen el�re. Szeg�ny kutya ekkor m�r sz�t fogadott �s sz�pen belementek a m�ly t�cs�ba. A gazda persze azonnal r�j�tt, hogy mir�l is volt sz� �s gyorsan bocs�natot k�rt �s �lelgette a kuty�t. Vagyis egy magatart�skutat� szeml�lete alapj�n k�tszer megb�ntette a helyes viselked�s��rt �s egyszer megjutalmazta a helytelen�rt. Izgatottan v�rtuk, hogy mi lesz a k�vetkez� t�cs�n�l. A kutya term�szetesen a szab�lyt tartotta meg, �s ugyan aggodalmasan, de megint kiker�lte a vizet. Nincsen egyszer�bb magyar�zat ezekre a jelens�gekre, mint az , hogy a kuty�k k�pesek a feladatoknak legal�bbis egyr�sz�t felfogni, meg�rteni �s viselked�s�ket a feladat elv�gz�se �rdek�ben alak�tani. Ehhez hasonl� jelens�get m�s �llatok eset�ben nem ismer�nk, lesz�m�tva azt a n�h�ny emberszab�s� majmot, amelyet eg�szen kicsi kor�t�l kezdve emberi, csal�di k�rnyezetben neveltek fel.