A szib�riai husky

A fajta eredete

A szib�riai huskyk t�rt�nelme mint a legt�bb kutyafajt�� t�bb ezer �vre ny�lik vissza azonban a t�bbi fajt�t�l elt�r�en szinte semmilyen �rott vagy m�s t�rgyi eml�k nem maradt fent r�luk, eg�szen az 1800-as �vekig.

A fajta eredetileg  Kelet-Szib�ri�ban k�zelebbr�l a    Csukcs �s a Kamcsatka f�lsziget�n volt �shonos �s az itt lak� t�rzsek h�zias�tott�k majd teny�sztett�k �ket ez az id�szak kb ie. 9000-6000 k�z� tehet�. �r�sos eml�k is az�rt nem maradt r�nk eg�szen a XIX. sz. elej�ig, mert ezek az eszkim� n�pcsoporthoz tartoz� t�rzsek szinte �sk�z�ss�gi szinten �ltek �s �gy nem ismert�k az �r�st sem.

Egy m�sik probl�ma a fajta t�rt�net�nek kutat�s�ban, hogy az inform�ci�k egy r�sze sz�rmekeresked�k �s vad�szok besz�mol�in alapul, aminek hiteless�ge igencsak megk�rd�jelezhet�. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi n�pcsoportnak csak azon r�sze foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel, amely a tengerhez k�zel es� partmenti s�vban �lt.
 

A szib�riai husky a Szovjetuni�ban

V�g�l a helyzetet tov�bb bonyol�tja hogy a megl�v� inform�ci�k nagy r�sze az 1910-es, 20-as �vek Szovjetuni�j�ban keletkezett, ami nagyon sok�ig nem volt hozz�f�rhet� k�lf�ldiek sz�m�ra. A szt�lini rendszer – ak�rmilyen hihetetlen�l hangzik is – nem hagyta �rintetlen�l a szib�riai kutyafajt�k vil�g�t sem. El�sz�r megtagadt�k azt, hogy fajtatiszt�nak ismerj�k el a huskyt �s k�ts�gbevont�k, tagadt�k hasznoss�g�t mint sz�nh�z� kuty��t. A 30-as �vekben azonban felismert�k, hogy a kelet-szib�riai terepen a motoriz�lt sz�ll�t�s cs�d�t mond �s �gy ism�t el�t�rbe ker�ltek a sz�nh�z� kuty�k.1934-ben a szovjet tervszer�s�g nev�ben – f�lredobva az addigi rendszerez�st – az �szaki, �szakkeleti fajt�kat n�gy nagy csoportra osztott�k "gazdas�gi hasznoss�guk“ szerint �s �tfog� n�vk�nt lajk�knak nevezt�k el �ket. Ezek a csoportok a k�vetkez�ek voltak: a nagyvadra vad�sz�k, a kisvadra vad�sz�k, a sz�nh�z�k �s a r�nszarvas hajt�k. 1947-ben az ut�bbi k�t csoportot egyszer�en megsz�ntett�k �s csak az els� k�t csoportot ismert�k el, amit tov�bbi n�gy csoportra osztottak. Val�j�ban ezek a kuty�k 3-4, Szib�ri�ban �shonos fajta kever�kei voltak.
 

Az �ghajlatv�ltoz�s

A fajta alakul�s�ban az �ghajlat megv�ltoz�sa is d�nt� szerepet j�tszott. A j�gkorszakok bek�sz�nt�vel �s elm�l�s�val hol jobbak, hol rosszabbak lettek az �letfelt�telek. Kb. 3000 �vvel ezel�tt ism�t egy hidegebb id�szak k�sz�nt�tt a Bering-szoros k�r�l�tti ter�letekre �s ez arra k�sztette az itt  lak� n�peket, hogy �jabb m�dszereket tal�ljanak a t�l�l�s �rdek�ben. Ennek a folyamatnak eredm�nyek�nt j�tt l�tre a Csukcsi n�pcsoportn�l egy olyan kutyafajta, amely k�pes a megpakolt sz�nokat hossz� t�vra elvontatni. A szelekci�r�l a term�szet gondoskodott, mert az embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt csakis a leger�sebb �s legellen�ll�bb egyedek maradtak fenn �s hoztak l�tre ut�dokat. Emellett szerepet j�tszott az emberi szelekci� is. Az alomb�l csak a leger�sebb szuk�kat tartott�k meg, m�g a kanok k�z�l akkor v�lasztottak, amikor fel tudt�k m�rni sz�nh�z� k�pess�g�ket. A kuty�k tart�sa ny�ron igen egyszer� volt: szabadon engedt�k �ket �s a kuty�k magukr�l gondoskodtak. A szuk�kat t�zel�s el�tt befogt�k �s csak a kiv�lasztott kan fedezhette be. Csak a sz�nt vezet� vez�rkuty�kat �s a betan�tott egyedeket tartott�k a faluban �s a t�l be�ltakor fogt�k be a t�bbi kuty�t.
 

A Szib�riai husky Alaszk�ban – a nagy alaszkai sz�nh�z� verseny

Az 1800-as �vek v�g�n aranylel�helyeket fedeztek fel Alaszk�ban, a Yukon �s a Klondike foly� ment�n �s ez egyfajta n�pv�ndorl�st eredm�nyezett, amit a k�zismert elnevez�ssel "aranyl�znak" h�vunk. Sok ember szerencs�vel j�rt, de m�g t�bben szerencs�tlen�l. Sok s�torv�ros sz�letett egyik percr�l a m�sikra, majd t�ntek el nyomtalanul. Az aranyl�znak v�ge lett, de sokan maradtak, ki ez�rt, ki az�rt. Egy-k�t helyen a s�torfalvakb�l v�roska lett.

Az egyik ilyen v�ros Nome volt, ami a nev�t egy f�lreolvas�sb�l kapta. A ter�let nev�t egy hivatalnok a ter�leti f�ldhivatalban No Name (n�vtelen)-k�nt �rta a t�rk�pre, de valaki t�ved�sb�l Nome-k�nt adta tov�bb. Ezen a helyen Alaszka t�bbi r�sz�hez hasonl�an az id�j�r�s �s az �let igen kem�ny volt �s a k�zleked�snek, vad�szatnak �s �gy a t�l�l�snek – ak�rcsak az �zsiai n�pekn�l – csak egyfajta m�dja l�tezett: a kuty�k �ltal vontatott sz�n.

A sz�nh�z� kuty�k olyan sokf�l�k voltak, ak�r az emberek, akik a v�rosban �sszegy�ltek. A sz�nh�z�k k�z�tt voltak kever�kek, hossz�l�b�ak, t�mzsik, stb. Minden fajta m�shol bizonyult alkalmasabbnak. Volt ami a j�gen volt kiv�l�, volt ami r�vid-, �s volt ami hossz�t�von. Term�szetesen mindenki meg volt gy�z�dve, hogy az � csapata a leggyorsabb. V�g�l Allan "Scotty" Allan, aki k�zismert alaszkai figura volt, �llt el� a nagy sz�nh�z�verseny �tlet�vel, hogy v�gre eld�lj�n, hogy kinek vannak a leggyorsabb kuty�i.

A szervez�si feladatok ell�t�s�ra �s szponzor�l�s�ra 1907-ben l�trej�tt a Nome-i Kennel Klub, melynek els� eln�k�v� Albert Fink �gyv�det v�lasztott�k.

Kidolgozt�k a versenyen val� r�szv�tel szab�lyait, majd hosszas �s gondos tervez�s ut�n kijel�lt�k a verseny �tvonal�t. A teljes�tend� t�v Nome-t�l Candle v�ros�ig �s vissza 408 m�rf�ld (652 km) volt �s minden elk�pzelhet� terepen �thaladt a tengeri j�gmez�kt�l kezdve a tundr�n �t a hegyekig �s gleccserekig. Az els� versenyt 1908 �prilis�ban tartott�k a gy�ztes csapat pedig a klub-eln�k�� lett, amelynek hajt�ja John Hegness volt.