Kuty�k sz�j�regi s�r�l�sei

A kuty�k gyakran szenvednek s�r�l�seket a sz�j�regben. Leggyakrabban ezek a balesetek kell� k�r�ltekint�ssel elker�lhet�ek. K�ly�kkorban alakulnak ki azok a rossz szok�sok, amelyek a k�s�bbiekben vesz�lyforr�sok lehetnek. A kiskuty�k a fogv�lt�s miatt szinte mindent megr�gnak apr�, t�hegyes fogaikat, pl. a gazda cip�j�t, cip�kanal�t, zoknij�t, egy�b haszn�lati t�rgyakat, stb. Ez�rt biztos�tani kell sz�mukra a megfelel� t�pl�l�kon fel�l (sz�razt�p) az olyan �rtalmatlan j�t�kokat �s m�csontokat, r�g�csontokat, amelyekkel nemcsak elfoglalj�k magukat, hanem a gazda �rt�keit is k�m�lhetj�k. Azokat a j�t�kokat szabad csak fel�gyelet n�lk�l a kuty�n�l hagyni, amelyeket semmik�ppen sem tud sz�tr�gni, lenyelni, illetve amelyekkel nem tud a sz�j�ban s�r�l�seket okozni. Az em�szthetetlen gumi- �s m�anyag j�t�kokb�l kisebb-nagyobb darabokat ler�gcs�lnak, �s amennyiben lenyelik, em�szthetetlens�g�kn�l fogva b�lelz�r�d�st okozhatnak. Leggyakoribbak ezek k�z�l a gumikarik�kb�l lenyelt darabok.

A probl�ma megold�sa szinte minden esetben has�regi m�t�tet indokol. A fa�gak j�t�k k�zben szint�n s�r�l�s forr�sai lehetnek. Gyakori rossz szok�s, ha a kutya kavicsokkal vagy geszteny�vel j�tszik (a gazda m�g �szt�nzi is, ha dob�lja neki). Az ilyen kuty�k fogazata id� el�tt elkopik vagy let�redezik. A kiskuty�k tejfoga 3 h�napos kort�l kezd v�lt�dni, kb. 6 h�napos korra a maradand� fogakra cser�l�dnek a tejfogak, illetve kihasadnak a v�gleges fogak. Amennyiben a tejfog let�rik, az csak ritk�n okoz probl�m�t, b�r el�fordulhat, hogy a megny�lt fogb�l �reg�n kereszt�l befert�z�dik a fogmeder, �s emiatt a s�r�lt fogat ki kell h�zni.

A v�gleges fogak let�r�se gyakran fordul el� �rz�-v�d� gyakorlat k�zben (l�g�s gumikarik�n, elfog�si gyakorlat, stb.), apport�roz�skor (ez�rt nem javaslom a kavicsok dob�l�s�t, ink�bb gumilabd�t haszn�ljanak) vagy egym�ssal t�rt�n� utcai harc sor�n. A s�r�lt fog p�tl�s�ra is van lehet�s�g, de v�llalni kell a vele j�r� hosszadalmas fog�szati kezel�st �s a k�lts�geket, valamint sz�molni kell azzal, hogy a p�tolt r�sz m�g k�nnyebben s�r�lhet. A nyelven �s a sz�j�reg ny�lkah�rty�j�n keletkezett s�r�l�sek nagyon v�rz�kenyek. Nagyon vesz�lyesek az �les f�m eszk�z�k, pl. konzervdoboz (l�sd a k�pen a konzervdoboz �ltal okozott nyelvelhal�st), k�s, oll� vagy az �vegcserepek, porcel�ncserepek, stb. Ezeknek a t�rgyaknak a s�r�l�se nagyon s�lyos, er�s v�rz�st, fert�z�st, nyelv- �s sz�jny�lkah�rtya-elhal�st okozhatnak. Az ilyen s�r�l�sek seb�szeti ell�t�sa min�l el�bb indokolt. A v�rz�s csillap�t�sa �s a seb varratokkal t�rt�n� z�r�sa ut�n igen j� a gy�gyul�si es�ly minden ezen a ter�leten keletkezett seb eset�n. Gyakran szakad le az �llkapocsr�l vagy az �llcsontr�l a teljes fog�ny. Ez bonyolultabb seb�szeti �s fog�szati ell�t�st ig�nyel.

�LLATORVOSI AKTUALIT�SOK

Id�s kuty�k, id�skori betegs�gek

A mai kuty�k, ak�rcsak a mai emberek, hosszabb �let�ek ap�ikn�l. A kuty�k m�g �gy is csak ritk�n �lnek 17 �vn�l tov�bb. Ez a kor emberi m�rt�kben 96 �vnek felel meg. Az emberi korral val� �sszehasonl�t�sn�l a kutya els� �v�t 14, a m�sodikat 7, �s minden tov�bbi �vet 5 �vnek sz�m�tunk. A nagy termet� kuty�k t�bbnyire hamarabb �regednek, mint a t�rp�k. A nagyon kifinomult szervezet�, fajtatiszta egyedek, az elh�z�sra hajlamos nagy test� kuty�k �ltal�ban r�videbb ideig �lnek, mint a kis test�, a nem elh�zott vagy a kever�k kuty�k.

Kuty�ink �letkor�t sz�mos k�ls� t�nyez� befoly�solja. A term�szetellenes tart�sm�d, a kev�s mozg�s, a szennyezett leveg�, a nem megfelel� t�pl�l�k, a stressz, stb. mind-mind eg�szs�gront� t�nyez�. M�r a tizen�ves kuty�k gondoz�s�n�l is figyelembe kell venn�nk a korukat. �sszess�g�ben a kuty�k szervezete, szervei az �vek folyam�n elhaszn�l�dnak, tev�kenys�g�k zavart szenved, benn�k k�ros elv�ltoz�sok, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak benn�k. A biol�giai szervezetek �reged�s�t k�s�r� jelens�gek vizsg�lat�val a gerontol�gia foglalkozik.

Az �llatorvos-tudom�nyban manaps�g egyre nagyobb t�rt h�d�t� kiv�l� kieg�sz�t� m�szerek �s laborat�riumi m�r�eszk�z�k seg�ts�g�vel megjelent a geri�triai sz�r�s lehet�s�ge a kedvenc �llatokn�l is, amelynek l�nyege az id�s�d� kutya teljes vagy majdnem teljes kivizsg�l�sa.

Ez mag�ban foglalja a v�rvizsg�latot (mennyis�gi �s min�s�gi v�rk�p, biok�mia, v�rtesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsg�latot, r�ntgen-, EKG- �s ultrahangvizsg�latot a legfontosabb fizik�lis vizsg�laton k�v�l. Ezeket a vizsg�latokat �rdemes m�r a kutya hat�ves kor�t�l elkezdeni �s aj�nlatos legal�bb �vente megism�teltetni. Az �gy kapott leletek t�j�koztat�st adnak az �llatorvosnak a kutya �ltal�nos �llapot�r�l. A vizsg�latok l�nyege pedig �ppen az, hogy �gy az idej�ben felfedezett elv�ltoz�sok gy�gy�t�si kil�t�sai l�nyegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak k�s�n felfedezett esetek�.