Dr�tsz�r� n�met vizsla

a csokibund�s vad�szmester

Mindenekel�tt kezdj�k azzal, hogy a k�znapi �rtelemben n�met vizslak�nt ismert fajta tulajdonk�ppen csak egy a n�met vizsl�k n�pes t�bor�b�l. Mellette tal�ljuk a val�sz�n�tlen�l ac�lf�nyben pomp�z� weimari vizsl�t, mindj�rt r�vid �s kev�sb� ismert hossz� sz�r� v�ltozatban, a selymes bund�j� m�nsterlandi �s kis m�nsterlandi vizsl�t, s�t a pudelpointert is. Ha azonban egyszer�en n�met vizsl�t eml�t�nk, akkor is besz�lhet�nk r�vid-, sz�lk�s- �s dr�tsz�r� v�ltozatr�l.

A n�met vizsl�k sokf�les�ge ellen�re k�z�s jellemz�j�k, hogy mindny�jukat kiv�l� vad�szkutyak�nt tartj�k sz�mon. Ez�ttal a dr�tsz�r� n�met vizsl�val foglalkozunk behat�bban, amely haz�nkban m�ltatlanul kev�s figyelmet �s ismerts�get tudhat mag��nak.

Porosz praktikum

�ltal�ban minden komoly vad�szhagyom�nyokkal rendelkez� orsz�g kiteny�sztette a maga saj�t vad�szkutyafajt�it, s csak valamilyen fat�lis t�ved�s eredm�nye lehet, ha ezek k�zt nem szerepel vizsla. Az ok r�m egyszer�: a vizsl�k olyan mindenes vad�szkuty�k, amelyek erd�n, mez�n �s v�zben egyar�nt kiv�l�an dolgoznak, �s bizonyos speci�lis vad�szati m�dszereket lesz�m�tva (pl. kotor�koz�s), univerz�lis vad�szkuty�nak sz�m�tanak. Hamar bel�tt�k ezt a n�metek is, szak�tani sz�nd�kozv�n az angol st�lus� apr�vad-vad�szat hagyom�nyaival, ahol k�l�n feladatra szakosodott n�gyl�b�ak dolgoznak, szigor�an csak saj�t hat�sk�r�kben.

Az angol metodika szerint a vad�szathoz k�t kutya sz�ks�ges: a leend� zs�km�nyt el�sz�r ugyeb�r meg kell tal�lni – ezt a munk�t a pointerek �s szetterek l�tt�k el. Ezek a fest� ecsetj�re ill�, gy�ny�r� kuty�k szoborr� meredt p�zban jelezt�k gazd�juknak a vad rejt�zk�d�si hely�t. A pr�da elejt�s�t k�vet�en l�pett sz�nre a retriever, aki egy pinc�r eleganci�j�val szerv�rozta a lel�tt zs�km�nyt a vad�szhoz. A n�metek praktikusan k�zel�tett�k meg a k�rd�st: „Egy l�v�shez k�t kutya...?!” Mi�rt ne lehetne olyan kutyafajt�t kiteny�szteni, mely nemcsak t�bb feladatot k�pes egyszerre ell�tni, ez�ltal t�bb vad�szati m�dszerhez haszn�lhat�, ugyanakkor sz�ks�ghelyzetben meg tud felelni olyan kih�v�soknak is, melyek nem tartoznak szorosan a munkak�r�be?

M�r a XVII. sz�zadban tal�lhat�k a n�met vizsl�ra utal� nyomok. Ekkor m�g Dr. Hegewald ir�ny�t�s�val folyt a szelekci� �s teny�szt�s, de igaz�n a XIX. sz�zad v�g�t jel�lhetj�k meg a n�met vizsla sz�let�s�nek id�pontjak�nt. Ezid�t�jt a k�l�nb�z� sz�rv�ltozatok m�g „egym�s mellett futottak”: a dr�tos csak k�s�bb, az 1900-as �vek ut�n v�lt k�l�n, a pudelpointer �s a sz�lk�ssz�r� griffon j�t�kony hat�s�nak k�sz�nhet�en.

A n�met precizit�s �s c�lszer�s�g term�szetesen mindv�gig megfigyelhet� volt a teny�szt�s sor�n, mely szigor�an a Solm herceg �ltal megfogalmazott „J�t �s sz�pet a vad�szat sz�m�ra! Teljes�tm�nnyel a t�pushoz!” elv jegy�ben zajlott. Ez a fajta szelekci�s szeml�let igen j� szolg�latot tett a n�met vizsla alaptulajdons�gainak r�gz�t�s�ben. V�geredm�nyben el�rt�k azt, amit c�lul t�ztek ki: olyan sokoldal� mindenes vizsl�t, mely a legk�l�nb�z�bb munk�kat (mezei, erdei, v�zi munka) azonos hat�konys�ggal �s igen magas szinten k�pes elv�gezni.

Tartalomhoz a forma

Miel�tt tov�bb l�pn�nk, egy kicsit gondoljuk �t r�viden azt a feladatk�rt, melynek meg kellett felelnie, �gy k�pet kapunk arr�l, hogy melyek azok a t�nyez�k, amelyek a n�met vizsla nagyszer� k�pess�geit alak�tott�k. Sokan azt gondolhatj�k, hogy a vad�szat nem nagy „kunszt” egy kutya r�sz�r�l, hiszen alapvet�en ragadoz� �llat (gy�ngyty�kot val�sz�n�leg nehezebb volna apport�roz�sra tan�tani). Nos, ez bizonyos �rtelemben igaz, ugyanakkor nem szabad szem el�l t�veszteni, hogy egy kutyafajta vad�szati alkalmass�ga nemcsak az arra val� hajlamb�l, hanem az emberrel val� egy�ttm�k�d�s k�pess�g�t�l, az ember c�ljainak megfelel� munk�t�l is f�gg.

A vad�szkutya els�dleges feladata, hogy adotts�gait, �rz�keit teljes eg�sz�ben a vad�sz szolg�lat�ba �ll�tsa. Gondoljuk csak v�gig, hogy mi minden j�tsz�dhat le egy kuty�ban a vad�szat sor�n. A kutya gazd�j�val egy mez�re �rkezik. A leveg� tele izgalmas illatokkal, �llatok szag�val. A gazda parancsot ad, mire a kutya szenved�lyes vad�sz�szt�n�t�l hajtva keresni kezdi a n�v�nyzetben megb�v� vadat. Egyszer csak szagot fog, �s eg�sz test�ben izgalmas borzong�s fut v�gig: megvan h�t! A kutya pontosan �rz�keli, hogy hol lapul a f�c�n, �s minden idegsz�l�val koncentr�lva, izmait pattan�sig fesz�tve mozdulatlans�gba dermed. Eddig a pontig t�k�letes ragadoz�k�nt viselkedik. A term�szetben ez az a „kimerev�tett” pillanat, ami �let vagy hal�l k�rd�s�t hat�rozza meg: ki hogyan �s milyen gyorsan reag�l?

A kuty�nak le kell tudnia k�zdeni g�njeiben k�dolt v�gy�t, hogy �ld�z�be vegye a pr�d�t, hiszen ezzel �ppen megakad�lyozn� gazd�j�t annak elejt�s�ben. Ehelyett megv�rja, m�g az idegek harc�t v�g�l a f�c�n adja f�l, �s felr�ppen a leveg�be. A vad�sz ekkor c�loz �s l�. A kutya nem zavarodhat �ssze a f�ls�ket�t� d�rren�st�l, figyelm�t csakis a zs�km�ny k�theti le. Szerencs�s esetben a l�v�s pontos, �s a mad�r ernyedten hull a f�ldre. Ekkor – gazd�ja parancs�ra – a kutya a zs�km�ny keres�s�re indul. Megint fell�ngol benne a ragadoz�. �gas-bogas, t�sk�s boz�t, penge�les n�dsz�lak vagy jeges v�z nem �llhatja �tj�t: minden�ron meg akarja tal�lni a zs�km�nyt. Mikor r�lel (rendszerint a gazd�t�l biztos t�vols�gban), ism�t le kell tudni k�zdenie �si k�s�rt�s�t, hogy biztons�gos helyre cipelje �s teljes eg�sz�ben birtokolja. Ehelyett sz�j�ba veszi, �s b�r �rzi a vad illat�t �s �z�t, m�gis engedelmesen gazd�j�hoz viszi, majd addig tartja, am�g az el nem veszi t�le. Tulajdonk�ppen az �si, kifinomult ragadoz��szt�n�k magas szint� meg�l�se, ugyanakkor ezek fegyelmezett megzabol�z�sa teszi a vad�szatot az egyik legnehezebb �s leg�sszetettebb feladatt� a kutya sz�m�ra.

Eml�kezz�nk csak: „Teljes�tm�nnyel a t�pushoz!” Hogy ez a kijelent�s mennyire igaz, el�g ha r�pillantunk egy n�met vizsl�ra. Ar�nyos m�ret� – se t�l kicsi, se t�l nagy –, szik�ran izmos fizikum� kutya, mely ennek k�sz�nhet�en rendk�v�l kitart�, �s el�g teherb�r� ahhoz, hogy ak�r eg�sz nap keresse a vadat. A dr�tosok ezen fel�l m�g tal�n egy �rnyalattal robusztusabbak, „mack�sabbak” is, ami cseppet sem rontja az �sszbenyom�st, s�t… Ellen�ll� szervezet�k mellett sz�lk�s bund�juk is seg�ti �ket abban, hogy v�gk�pp fittyet h�nyjanak az id�j�r�s viszontags�gainak. Itt meg kell jegyezni, hogy a r�vidsz�r� n�met vizsla viszont fed�sz�re alatt finom pehelysz�r „szigetel�ssel” is rendelkezik, mely a r�vid sz�r� fajt�kn�l igen ritka.

B�r mindk�t t�pusr�l elmondhat�, hogy dinamikus, lend�letes, agilis vad�szkutya, m�gsem tehet� egyenl�s�gjel kettej�k k�z�. A r�vidsz�r� rendk�v�l l�tv�nyos, attrakt�v form�ban dolgozik, m�g a dr�tos kiss� neh�zkesebb, megfontoltabb. Hallottam n�met vizsl�st, aki k�pletesen a r�vidsz�r�t teliv�rk�nt, a dr�tsz�r�t robusztus s�r�sl�k�nt aposztrof�lta. Ez persze semmik�ppen sem pejorat�v megk�l�nb�ztet�st jelent: egyszer�en arr�l van sz�, hogy mik�nt a teliv�r nem alkalmas nagy terhek kitart� vontat�s�ra, �gy a s�r�sl� sem fogja megnyerni a galoppversenyt. Ott, ahol gyors �s eleg�ns munk�ra van sz�ks�g (mezei munka), a r�vid sz�r� brill�rozik, ahol viszont a megfontolts�got kell el�t�rbe helyezni (erdei munka), illetve a k�rnyezeti t�nyez�kkel val� nagyobb ellen�ll�s nehez�tik a feladatot (t�li, v�zi munka), ott a dr�tos� a terep. Legyen azonban sz� b�rmelyik v�ltozatr�l, mind a dr�tsz�r�, mind a r�vidsz�r� n�met vizsl�k kimagasl�an stabil, kiegyens�lyozott idegrendszerrel rendelkeznek.

Szenved�lye a vad�szat

A n�met vizsla vad�szati �rt�k�t a kor�bban taglalt dolgok mellett legink�bb az a fajta szenved�ly adja, mely �lland�an hajtja el�re a munk�ja sor�n. A n�met vizsla vadat akar tal�lni, amihez igen kev�s biztat�st v�r el gazd�j�t�l. Ha vadj�rta ter�leten mozog, j�l megfigyelhet�en �tl�nyeg�l: szem�ben l�ngok gy�lnak, minden idegsz�l�val koncentr�l, �s fesz�lten f�rk�szi a ter�letet. Ez a bels� t�z id�nk�nt igen �n�ll�, s�t esetenk�nt r�men�s viselked�sre sarkallja, amit rendszerint konoks�gk�nt, akaratoss�gk�nt �rt�kelnek, pedig pont ezen k�pess�g�nek k�sz�nhet�en �szt�n�sen tud �n�ll�an kombin�lni, �s olyan neh�z feladatokat megoldani, melybe m�s fajt�nak „belet�rik a bicsk�ja”. El�fordult, hogy egy n�met vizsla gazd�j�val fogad�sokat k�t�ttek arra, hogy kuty�ja nem fogja elhozni a sebzett vadat, miut�n az igen nagy t�vols�gra (kb. 1-1,5 km) elt�volodott t�l�k. A kutya m�g ilyen t�vols�gb�l is �llhatatosan felkutatta �s elhozta az id�k�zben kim�lt j�sz�got.

A n�met vizsl�k elhoz�si szenved�ly�t p�ld�zza annak a kuty�nak az esete, melynek csod�j�ra j�rtak a falub�liek, mivel �lland�an a szomsz�db�l „l�zingelt” kacs�kkal, s�t macsk�kal �ll�tott haza. Nem b�ntotta a j�sz�gokat, csak �tugrott a ker�t�sen, megfogott egyet, �s boldogan hazavitte. �l� „apportt�rgyainak” haja (illetve tolla) sz�la sem g�rb�lt, n�mi ijeds�gen k�v�l m�s bajuk nem esett. Olyan is megt�rt�nt, hogy a kutya t�k�letesen tudta, hogy a vadat nem tal�lta el a l�v�s, �s igen r�vid keres�s ut�n visszat�rt gazd�j�hoz. A k�tked� vad�sz t�vcs�ve azt�n �t igazolta: m�r csak a s�rtetlen tapsif�les farokbojtj�t tudta k�vetni, miel�tt v�gk�pp elt�nt a horizonton. A kutya semmik�ppen sem tudta volna visszahozni, viszont teljesen feleslegesen f�rad, ha a ny�l nyom�t k�vetve, hasztalanul t�lti az idej�t.

Mindebb�l l�tszik, hogy a n�met vizsla igen �les esz�, magas intelligenci�val rendelkez� fajta. Ez kik�pz�s�t bizonyos szempontb�l megk�nny�ti, ugyanakkor tudni kell b�nni a benne l�ngol� t�zzel ahhoz, hogy l�tv�nyos eredm�nyeket �rj�nk el vele. �rdekes, hogy b�r a k�ztudatban a vizsl�k kandall� el�tt filozof�l�, szofisztik�lt lelk� b�lcs�szprofesszoroknak t�nnek, a gyakorlatban bizony m�s a helyzet, k�l�n�sen a dr�tsz�r� n�met vizsl�k eset�ben. Temperamentumuk id�nk�nt elragadja �ket – ilyenkor a sarkunkra kell �llni, �s bizonyos fok� k�nyszer alkalmaz�s�val, hat�rozottan helyrerakni a kuty�t. A r�hat�snak term�szetesen mindenkor igazodnia kell az adott egyed habitus�hoz. Ennek szem el�tt tart�s�val nem fogunk maradand� lelki t�r�st okozni.

A n�met vizsl�k stabil idegrendszer�nek dics�rete, hogy a kik�pz�s h�skor�ban is nagyobb lelki trauma n�lk�l �tv�szelt�k az oktat�st. Ezid�t�jt f�k�nt „poroszos” elvek uralkodtak, �s bizony senki nem kapott a sz�v�hez, ha egy-egy kuty�ba tiszt�n par-force, azaz k�nyszer�t�s �tj�n – ami olykor nem n�lk�l�zte az igen sz�ls�s�ges elemeket sem (pl. korall) – kellett „bele verni” a tananyagot. Ahogy egyre t�bbet tudott meg az ember a kuty�k viselked�s�r�l, a szeml�let �s a m�dszerek persze �talakultak, finomodtak, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kutyakik�pz�s sor�n vannak olyan feladatok, illetve c�lok, ahol bizonyos fok� k�nyszer�t�sre a kik�pz�s megfelel� szakasz�ban sz�ks�g van. Nem el�g p�ld�ul, ha a vizsla akkor hozza vissza a zs�km�nyt, ha �ppen kedve van. Egy-egy „elhagyott” zs�km�ny komoly vad�szetikai �s nem utols�sorban gazdas�gi k�rd�seket vet f�l. Nem engedhet� meg az a luxus, hogy ha a kutya �pp „ny�g�s hangulatban van”, vonakodj�k bemenni a hideg v�zbe, vagy a t�sk�s bokrok k�z�. Tudnia kell, hogy a feladat el�l nincs kib�v�: a zs�km�nyt minden�ron meg kell tal�lnia, �s gazd�j�hoz vinnie. Mindent egybevetve teh�t a n�met vizsla kik�pz�s�n�l k�vetkezetesen egy�rtelm�v� kell tenni a kutya sz�m�ra, hogy pontosan mi a feh�r �s a fekete. Ebben az esetben fantasztikus teljes�tm�ny� �s igen fegyelmezett t�rs v�lik bel�le.

„Vizslas�g” f�l eg�szs�g

A c�ltudatos �s szigor� teny�szt�snek – ami szerencs�re napjainkban is jellemz� –, valamint kev�sb� divatos mivolt�nak k�sz�nhet�en a dr�tsz�r� n�met vizsla nemcsak ment�lisan, de fizikailag is igen eg�szs�ges fajta. Jellemz� betegs�g�t j�szer�vel nem tal�lni, az idegrendszeri probl�m�kkal k�szk�d� n�met vizsla pedig igen-igen ritka. B�r j� sz�vvel ink�bb vad�szember mell� aj�nlhat�, mert csod�latos k�pess�geit ott tudja igaz�n kamatoztatni, de hobbikutyak�nt is bizony�tott, �m ez esetben rendk�v�li mozg�sig�ny�t mindenk�pp rendszeresen ki kell el�g�teni. Mivel a dr�tos j�l b�rja az id�j�r�s viszontags�gait, kertben is nyugodt sz�vvel tarthat�, de �gyelni kell arra, hogy ekkor is megkapja azt a figyelmet �s szeretetet, ami megilleti. A csal�dban rendk�v�l ragaszkod�, kedves kutyak�nt viselkedik, de ha elhanyagolj�k, bizony lelem�nyesen tal�l mag�nak olyan id�t�lt�st, mely hossz� t�von nem lesz gazd�ja kedv�re (pl. rendszeres sz�k�s).

A kor�bban v�zolt okokb�l gyengekez�, akaratgyenge embernek semmik�ppen sem aj�nlott a fajta, mivel ilyenkor el�bb-ut�bb fel�lkerekedik �n�ll�s�ga, ami megnehez�ti a vele val� egy�tt�l�st. B�rmilyen akt�v, lend�letes mozg�ssal j�r� kuty�s sport (pl. agility, flyball, stb.) nagyszer� elfoglalts�got jelent sz�m�ra, de akadnak m�s olyan munkakutya-feladatok is (pl. ment�kuty�z�s), ahol j� haszn�t veszi kit�n� szimat�nak, keres�k�szs�g�nek �s dinamizmus�nak. Ezek mellett lelkes �s kitart� k�s�r� lovagl�s vagy kocog�s alkalm�val is. �sszess�g�ben a dr�tsz�r� n�met vizsla nagyszer� t�rsa a term�szetet szeret�, sportos �letet �l�, hat�rozott jellem� embernek, akit nemcsak rabul ejt e gy�ny�r� fajta sz�ps�ge, hanem megfelel� ir�nyba tudja terelni �s kihaszn�lni benne rejl� k�pess�geket.