Kszl a kutya gntrkpe
Ngylb bartunk csupn szocilis lskd?
 Az ember legjobb bartja csupn szocilis lskd lenne? A legjabb genetikai kutatsok szerint a kutya tallt az emberre, s nem fordtva! Amerikai tudsok a kutya teljes genetikai feltrkpezsn dolgoznak, de elssorban rkletes betegsgek okai utn kutatnak – az ember rdekben.
Louis Dobermann, egykori adbehajt s jjelir a tringiai Apoldbl, olyan kutykat akart kitenyszteni, melyek jjel megvdik a korhely cscselktl, nappal pedig hathatsan fokozzk az adbehajts eredmnyessgt. E XIX. szzadi elkpzels napjainkban is rezteti hatst: az idelis dobermann tekintlyt parancsol, btor, kiegyenslyozott testre gazdjnak. Mindez azonban nem mondhat el a kaliforniai Stanford vrosban l 25 dobermannrl, melyek mr a legkisebb izgalomtl mly lomba zuhannak. A krs alvsi rohamoktl szenved llatokat tudatosan tenysztettk ki a Stanford University kutati, hogy megfejthessk e minden ktezredik embert rint idegrendszeri betegsg genetikai okt, s kzelebb kerlhessenek a lehetsges gygymdhoz. „Ha pldul jutalomfalatot adunk nekik – mondja a dobermannokrl Emmanuel Mignot, a Stanford University pszichitere –, az orrunk eltt esnek ssze s kb. 30 msodpercig jultan alszanak.” A clzott keresztezsek s beltenyszts ltal ltrehozott kutyk vizsglatval sikerlt Mignot csapatnak azonostania azt a gnt, mely az emltett alvsrohamokrt felels. „Ezltal az rintett emberek terpija elrhet kzelsgbe kerlt – lelkesedik Marcel Hungs, Mignot munkatrsa –, hatalmas elrelps ez a szmunkra, hiszen krlbell tz v mlva mr valsznûleg gygytani tudjuk ezt a betegsget is.”
 A kaliforniai tudsok munkja csak egy plda a szmtalan genetikai kutats kzl, mely a kutyra irnyul. A „Dog Genome” elnevezsû projekt gyakorlatilag a kutya gntrkpt prblja fellltani. A genom rviden a kromoszmk alapkszlett jelenti, a kromoszmk pedig igen fontos genetikai informcit trol strukturlis egysgek. A kutatk szerint a kutya-genom vizsglata nem csupn az rkletes betegsgek, hanem a kutya viselkedsnek genetikai okait is felfedn.
A kutatsok sorn ismt kzppontba kerlt az a rgi krds, vajon hogyan is vlt a kutya az ember leghûsgesebb trsv? Mirt viselkedik velnk olyan bizalmasan? s egyltaln mikor is kezddtt ez a benssges kapcsolat? Eddig a tudsok azt a felttelezst tartottk a legvalsznûbbnek, hogy a kutya s ember kzti viszony kb. 14 ezer vvel ezeltt kezddtt. Ekkor az ember mg klnbz llati szrmket viselt ruha gyannt, de mr igen kzel llt a letelepedshez s a fldmûvels megkezdshez. A kutya ekkor kifejezetten kapra jtt seinknek, hiszen mr akkor szmtalan feladat elvgzsre alkalmas volt, rizhette pldul a vadsz csaldjt. Eleddig az satsok is ezt a terit ltszottak megersteni, mivel egyrtelmûen kutyaknt azonosthat csontokat csak az utbbi 14 ezer v leletei kztt tallni. Az egyik ilyen legrgibb darabra 1914-ben, Oberkasselben bukkantak, egy paleolit srhely feltrsakor.  De a legjabb genetikai tanulmnyokra tmaszkodva egyre tbb biolgus ktelkedik a kutya ksi domesztikcijban.
Robert Wayne amerikai zoolgus s csapata szintn Kaliforniban, a Los Angeles-i egyetemen farkasok, saklok, kojotok s klnbz kutyafajtk rktanyagt hasonltja ssze egymssal. Genetikai vizsglataik ismtelten bizonytottk, hogy valban mindegyik kutya a farkastl szrmazik. De mg meglepbb volt az rktanyag-vizsglat egy msik eredmnye, miszerint mr tbb mint 100 ezer vvel ezeltt elkezddtt a kapcsolat farkas s ember kztt! E hipotzis szerint az ember akkor kerlt kapcsolatba a farkassal, mikor ppen Afrikbl a Kzel-Keletre vndorolt. „Akkoriban az ember rengeteget vltozott – mondja Wayne –, nagyobb lett az agya, s egy j krnyezetbe kellett beilleszkednie. Taln ez volt az a pillanat, mikor a farkas kutyv vlt.” Fontos momentum azonban, hogy Wayne szerint ez a vltozs akkor mg csupn belsleg, az llatok viselkedst illeten indult meg, kllemi vltozsok nlkl. Ezzel lenne magyarzhat, hogy az archeolgusok nem talltak ebbl az idszakbl szrmaz kutyacsontokat. Csak amikor az ember letelepedett, s j kihvsokat lltott mindenes bartja fel, kezdett a farkas klsleg is kutyv alakulni.
 Ms szakrtk mg tovbb viszik Wayne eredmnyeit s terijt. k nem csupn a kutya ksi domesztikcijban nem hisznek, hanem mg abban a legendban is ktelkednek, hogy az ember szeldtette meg a farkast. Nem az ember tallt a kutyra, lltjk, hanem a kutya volt az, aki felfedezte magnak az embert. Gregory Acland, az Ithaca-i Cornell Egyetem llatorvosa szerint a kutya mr akkor domesztikldott, mikor az ember mg nem is volt igazi ember. „seink akkor mg nem rendelkeztek olyan intellektulis kpessgekkel, hogy megszeldthettk volna a kutyt – vli Acland –, a kutynak kellett mindezt egyedl elvgeznie. A korai kutya nmagt domesztiklta s az ember kzelben j kolgiai letteret tallt magnak.”
Teht a kutya nem tbb mint lelemnyes szocilis lskd? Biolgiai szempontbl valban lenyûgz karriert tudhat maga mgtt. Manapsg tbb milli kutya l vilgszerte, mg a farkasok ltszma alig nhny szzezerre tehet. Az emberek elkpeszt sszeget ldoznak kedvenceikre, a nmetek pldul vente kb. 1,6 millird mrkt kltenek csupn kutyjuk tpllsra. Gondoljunk csak bele! A kutyk hatrozzk meg, mikor fekdjn le a gazda s mikor kezddjn az j nap. k befolysoljk, hova utazzunk nyron, kit hvjunk meg a koktlpartira, s hogy milyen btor lljon a laksban. Rviden: a kutya alaposan lpre csalta az embert. Egyetlen llatnak sem sikerlt mg, hogy az ember ltal ilyen tkletesen kiszolgltassa magt, vli Gregory Acland.
Teht ember s kutya kzs evolcija a kutyk zsenilis haditerveknt rtkelend? Nem teljesen. A „kiszolglva lenni” llapott csak nhny mancslps vlasztja el a kiszolgltatottsgtl. A kegyetlen bnsmd okozta szenvedsek mellett gondoljunk csak a cspzleti diszplzitl szenved nmet juhszkutykra, epilepszis uszkrokra, szvbeteg boxerekre – jelenleg tbb mint 360 rkletes betegsg ismert kutyknl.
 A klnbz fajtj klykk kezdetben mg alig klnbznek egymstl, de hamarosan elkezdenek nylni a lbak, rncosodni a pofk; a kifejlett pldnyok soksznûsge elkpeszt. Nhny szz v alatt a tenysztknek sikerlt kb. 400 fajtt kialaktani, melyek legbizarrabb kpviseli mr kzel sem emlkeztetnek a farkasra. Azonban ahogy az egyes fajtk ismertetjegyei kialakulnak s megszilrdulnak, gy tûnik el a genom soksznûsge. A kitenysztett fajtatiszta kutyk egyedei genetikailag szinte teljesen azonosak, gy az rkletes betegsgeket sokkal knnyebben adjk t utdaiknak. Bizonyos defektusoknl mr a terpiai is ksrleti fzisban van. A Pennsylviania Egyetem tudsai nemrgen rtk el els eredmnyeiket az rkld retina-degenerci kezelsnl. Ennl a betegsgnl a ltsi kpessg egszen a megvakulsig romolhat, „csupn” egy bizonyos enzim elgtelen mûkdse miatt. Jean Bennett biolgus mûkdkpes msolatokat fecskendezett be az enzim ellltsrt felels gnrl egy beteg kutya retinja mg, s ezltal nhny htig megint kpes volt ltni a kutya.
Eredmnyeiken felbtorodva, a tudsok egyre bizakodbbak. gy vlik, a kutya genetikai feltrkpezsbl a gazdk is profitlhatnak. „Legalbb a kutyk rkletes betegsgeinek fele hasonlt az emberi defektusokra – mondja Elaine Ostrander, a Seattle-i a Fred Hutchinson Cancer Research Centrum genetikusa –, azonban az embernl sokkal nehezebb megtallni a betegsgekrt felels gneket.” |
AJÁNLOM AZ OLDALT
