A dobermann
A dobermann származtatása
A dobermann származtatását kutatók írásait olvasva, mindenkor arra a következtetésre jutunk, hogy az írott anyagokon belül óriási ellentmondások vannak. Köszönhető ez annak, hogy a fajta kitenyésztésének elindítója semminemű írott anyagot nem hagyott maga után. Ilyetén módon különböző feltevésekre és hallomásokra alapulnak ezen írások.
Korabeli fotó (1870) bal oldalon: Karl Friedrich Luis Dobermann
Mi az, amit tudunk? Németország Thüringia tartományában 1823-ban született Karl Friedrich Luis Dobermann Apolda városában. Felnőtt korában Dobermann úr egyik polgári foglalkozása, illetve tevékenysége miatt nem volt népszerű embernek mondható (a hasonló tevékenységet folytatókról ez ma is elmondható). Ebből kifolyólag többször érhették különböző attrocitások. Miután egy más foglalkozása révén alkalma volt különböző fajtájú és viselkedésű kutyákat is megismernie. Valószínűsíthető, hogy ez a két motiváció, a fenyegetettség és a kutyák körüli tevékenység (nehezen vallom meg, a mai fogalmazásban sintér volt), késztette arra, hogy egy, a személyét védő, kemény, támadó szellemű kutyát "hozzon" létre.
A dobermann megjelenési formája a II. vh. előtti időkből (Németország)
Eddig a megállapításig minden, a dobermann történetét kutató megegyezik. A különbözőség viszont ott mutatkozik meg, hogy az e tulajdonságokkal rendelkező egyed (egyedek) létrehozásában mely fajták vettek részt. Talán a megemlítettek közül egységesen mindenki a német pinschert fogadja el. A többi említett fajta a rottweiler elődje, a mészáros kutya, a beauceron, a régi simaszőrű juhászkutya, a weimaraner, a Manchester terrier említés található még a későbbiek folyamán az agárról és a német dogról, sőt egy helyen még a magyar vizsláról is.
Mint már említettem, ezeket a fajtákat az egyik írásban megerősítik, míg a másikban határozottan cáfolják.
Ami tény: Dobermann úr, ami a funkciót illeti, egy jó alapot hozott létre, hogy a későbbiek folyamán már tudatos szelekciós tenyésztéssel a Dobermann-féle kutyákból egy elismert fajtát tenyésszenek ki. E tudatos tenyésztői munka Otto Göller nevéhez fűződik. Érdemei a fajta fennmaradásában és elismertetésében elvitathatatlanok. Az első regisztrált dobermannt 1893-ra datálják, rá hét évre, 1900-ban a dobermann pinscher fajtastandardot a Német Kennel Klub hivatalosan is elfogadta. Mindezt K. F. L. Dobermann 1884-ben bekövetkezett halála miatt nem élhette meg.
A dobermann Magyarországon
A dobermann fajta magyarországi meghonosítójának Kelemen Emil festőművészt tartják. Kelemen Emil kennele a Naphegy néven vált ismertté. Leghíresebb dobermannja Naphegy Dorka volt. E dobermann tulajdonosa Szeles Pál (a név így helyes), aki a Hűvösvölgy nevű kennelt alapította.
A kezdeti igen szép sikerek ellenére talán túl korán hagyták abba a dobermann-tenyésztést mindketten. Szeles Pál a másik nagy szerelme, az atlétika felé fordult, bár mint küllembíró még sokáig befolyásolhatta a magyar dobermann-tenyésztést. Kelemen Emil esetében nem lehetett tudni döntésének okát. E sorok írójának nagy öröm, hogy még személyesen ismerhette az egyik fajtahonosítót, Szeles Pált.
A történelmi sorsok a magyar dobermann-állományt sem kímélték, így nyugodtan nevezhetjük az újbóli fajtahonosítóknak Gál Barnát és Róbert Jenőt. Az ő következetes munkájuk méltó folytatója volt Labos István, aki Belvárosi kennel néven tenyésztett. Ebben az időszakban már a magyar dobermann-állományban láthatóak voltak a javulás jelei. E javulás természetesen több más tenyésztő munkájának eredménye is. Itt kell megemlíteni Bihari Ferenc nevét, aki a Németországból importált Haika v. d. Watterau kanjával sokat javított a magyar állományon. A mai modern dobermannok megjelenési formája ebben az időszakban Kiss Sándor nevéhez fűződik, aki Ürgeháti néven tenyésztett. Az olasz import és a tenyésztésben bizonyított Arlett di Torre Mozza és Haika v. d. Watterau párosításából olyan show dobermann született, mint Ürgeháti Anita, majd Anitától Öregtemplomi Anett. Az immár nemzetközi szinten történő eredmények Arany-Sárkány Pick Argos és Naplemente Gox nevéhez fűződnek. A rendszerváltás következményeként mindenki előtt megnyílt határok következtében a magyar dobermann-állomány új "tőkeinjekcióhoz" juthatott és ezzel a lehetőséggel sokan éltek, nem eredménytelenül.
A dobermannról egy kicsit másképp
A dobermannt igen sok jelzővel említették már, íme egy csokorra való!
A kutyafajták arisztokratája; A kutyák "Cadillac"-je; a dobermann: szépség, erő, elegancia; az "Úr" szolgálatában álló, jólelkű ördögök; szépség, nemesség, temperamentum, harmónia, ritmus, barátság, hűség, önérzet, erő, ügyesség, gyorsaság, egyetlen kutyában; a dobermann az életem; esztétikus, ritmikus, gyönyörű, az egyedüli kutya. mely a ló szépségével vetekszik; a leghűségesebb kutyafajta; a kutyák Rolls Royce-a; a legemberorientáltabb fajta; ha a természet valaha megalkotta egy testben a hűséget, a szépséget és a csodálatra méltót, azt a dobermannban tette.
Bizton állíthatom, hogy aki személyesen ismeri meg egy dobermann közelségét, be fogja látni, hogy a fentiek egyáltalán nem túlzások. A dobermann azon fajták közé tartozik, kik igénylik az ember közelségét, a fent említett tulajdonságok csak ebben az esetben kerülnek felszínre. Szinte kitalálja az ember minden gondolatát. Jól meg kell gondolni annak, aki dobermannt akar vásárolni, mit tud nyújtani annak. Minden kennelben tartott dobermann kedélybeteg lehet. Sok évre visszanyúló statisztika bizonyítja, hogy a világviszonylatban kiváló egyedek majd mindegyike egy lakásban élt a gazdával és számára a kennel a gazditól való ilyen elkülönítés ismeretlen fogalom. Rendkívüli intelligenciája révén az állandó együttlét alatt semmi tanítást nem igényel, csodálatra méltóan mindent megtanul és mindent megért. Bosszút áll, ha otthon hagyod, pontosan tudja, hogy az előszobafogasról kinek a sálját, zakóját kell széttépnie és ne lepődj meg, ha megérkezésedkor a tépett ruhadarabbal a szájában fogad vidáman, így adva tudtodra, hogy jobb lett volna magaddal vinned. Soha senki nem tanítja, de pontosan ébreszt szűköléssel jelezve, itt az idő a kelésre, ha elalszol a fürdőkádban, ő az orrával bökdös, ha betegen fekszel, ágyad mellől el nem mozdul és nem eszik. Ezek a képességek a kennelben tartásban nem alakulhatnak ki.
Ösztönösen védi a házat, a családtagokat, a személyautót, tudja ki a vendég és ki a betolakodó. Gyermekszerető. A dobermann fajta mai szocializált típusa, a filmekben látott és csak szerepet játszó dobermannak a teljes ellentéte, egy szeretetet és emberi közelséget igénylő, szinte emberi fejjel gondolkodó fajta.
A dobermann ma...
Mint minden más fajta, a dobermann is óriási fejlődésen ment keresztül és ma egy igazi show kutyává vált.
A kezdeti és körülbelül a hetvenes évekig tartó német egyeduralom után változások következtek be. Ezen időszakig Hermann Palmer v. Fürstenfeld, Ermst Wilking v. Forell, Reinhold Kröner v. Hagenstern dobermannjai meghatározói voltak a kiállításoknak. Jó "kohéziót" alkottak Palmer úr elegáns kutyái, a jó felépítésű v. Forell vagy a legendás mellkasú v. Hagenstern kutyák. A későbbiek folyamán a német-norvég vagy norvég-német Jens Kallenberg v. Norden Stamm kutyái igazi szépségei voltak a fajtának.
Feltehetően a német tenyésztési koncepció nem megfelelő irányban történő alakulása miatt ellentétek alakultak ki, ami a német dobermann-állományt érintően talán mára csúcsosodott ki. A korábbi évtizedek remek német anyagából elvitathatatlanul a hollandok érdeme az, ahol ma nemzetközi viszonylatban a dobermann áll. A hollandokhoz hasonlóan, de nem annyira meghatározóan a belgák is jeleskedtek és szép sikereket értek el. Mára (nemcsak a dobermannál) az olaszok is meghatározóvá váltak, de itt meg kell említeni, hogy az olaszoknál nagyok a szélsőségek.
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, vajon miért csak a hollandok tudtak oly remekül tenyészteni a legjobb német vonalakkal. A fajta történetét és alakulását kutatók közül sokan fognak erről tanulmányt írni. Számomra, bár másoknak lehet, hogy túl egyszerűnek tűnik, nem is olyan nehéz e kérdést megválaszolni. Van egy ország egy földrajzi adottsággal és van egy kutyafajta, mely rendkívüli módon igényli az ember kontaktusát, az egész semmi más, mint egy szinte véletlen találkozás. Hollandiának nincs területe, a dobermann fokozottan igényli az ember közelségét, így akarva-akaratlanul egymásra találtak. Az évtizedek folyamán a remek tenyésztői munka mellett itt tudott a legjobban a dobermann igazi énje felszínre kerülni.
A komoly fajtaválsággal küzdő standard gazda, Németország Dobermann Szövetsége (Dobermann Verein) jövőre ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját.
E sorok írója örömmel tett eleget a felkérésnek és próbálta bemutatni reménye szerint objektíve a dobermann fajtát. |