Engedelmess�gi vizsga

Term�szetesen az els� �s legfontosabb, hogy kuty�nk minden k�r�lm�nyek k�z�tt sz�t fogadjon �s engedelmeskedjen nek�nk. Ha viszont err�l igazol�st is szeretn�nk kapni, akkor egy hivatalos, szigor�an ellen�rz�tt vizsg�t kell kedvenc�nkkel letenni.
Hangs�lyozzuk azonban, hogy vizsga n�lk�l is lehet t�k�letesen engedelmes kuty�nk, �s az eredm�nyesen letett vizsga sem jelenti azt, hogy kuty�nk ezent�l mindig sz�fogad� lesz. A folyamatos gyakorl�s - ak�r s�ta k�zben is - elengedhetetlen.

A szab�lyzat szerint engedelmess�gi vizsg�t csak az egy �vet bet�lt�tt kutya tehet. Fontos, hogy az engedelmess�gi vizsga nem min�s�l munkavizsg�nak, b�rmilyen fajt�j� eb leteheti.
Az engedelmess�gi vizsga tulajdonk�ppen egy meger�s�t�st ad a gazdinak, hogy igen is kedvence elsaj�t�totta az engedelmess�ghez sz�ks�ges feladatokat, �s b�rmilyen k�r�lm�ny k�z�tt v�gre is hajtja azokat. A fegyelmezetts�g haszn�t pedig a h�tk�znapi �letben fogjuk majd igaz�n �rt�kelni.

Az engedelmess�gi vizsga k�t r�szb�l �s 7 feladatb�l �ll. Az els� r�szben 6 feladatot kell a r�sztvev�knek teljes�teni, a m�sodikban pedig csak egyet. A feladatokra �sszesen 100 pont adhat�, ami �gy ad�dik �ssze, hogy az els� r�sz 6 feladat�ra kaphat� 75 pont �s a m�sodik r�sz feladat�ra pedig �sszesen 25 pont. Az els� r�sz feladatai a k�vetkez�k:

• K�z�mb�ss�g 5 pont
• P�r�zon vezet�s 20 pont
• Szabadon k�vet�s 10 pont
• Beh�v�s 10 pont
• Apportk�szs�g 20 pont
• Helyben marad�s 10 pont

A m�sodik r�sz egyetlen feladata a v�d�k�szs�g (25 pont) pr�b�ja.

A k�z�mb�ss�g val�j�ban nem egy feladat, ilyenkor a b�r� megfigyeli a kutya reakci�it az esem�nyekre. A vizsga elej�n a b�r� n�zi a kutya fegyelmezetts�g�t, mik�zben �tvizsg�lja a kutya fogazat�t, kanokn�l a her�ket, majd v�gig sim�tja a test�t.
A p�r�zon vezet�s a "l�bhoz" vez�nysz�val t�rt�nik. A kuty�nak a gazdi bal l�ba mellett kell haladnia. Fontos, hogy a gazda ne r�ngassa �s h�zza a p�r�zt, hanem laz�n tartsa. Meg�ll�skor a kuty�nak a gazda bal l�ba mellett kell le�lnie. A b�r� utas�t�s�ra a kuty�val "jobbra vagy balra �t"-ot, illetve "h�traarc"-ot kell csin�lni.
A szabadon k�vet�s gyakorlatilag megegyezik a p�r�zon vezet�ssel, csak term�szetesen p�r�z n�lk�l.
Beh�v�skor a kuty�t lefektetj�k �s elt�volodunk t�le k�r�lbel�l 10 m�terre �s a "hozz�m" vez�nysz�val beh�vjuk. A kuty�nak azonnal a gazd�hoz kell futnia �s szemben vele le�lnie.
Az apportk�zs�g vizsg�lat�n�l a kutya a gazda bal l�ba mellett �l. A gazda eldobja az apportot �s amikor az f�ldet �rt, indulhat �rte a kutya. Ha a kutya visszahozta, nem j�tszhat vele, hanem a gazda el�tt �lve a sz�j�ban kell tartania azt. Ez ut�n a gazda elveszi az apportt�rgyat, �s a kutya jobbr�l megker�li a gazdit �s le�l a bal oldal�n.
Helyben marad�skor a gazda kiadja a parancsot "marad, ott" �s k�r�lbel�l 20 m�terre elt�volodik a le�ltetett kuty�t�l, amelynek az adott helyen kell maradnia, ameddig a b�r� utas�t�st nem ad a gazd�nak, hogy a kuty�hoz mehet.

A vizsga v�g�n a v�d� illetve fog�sk�zs�get pontozz�k. Ilyenkor egy "csib�sz" el�ugrik rejtekhely�r�l �s ingerli a kuty�t. A kutya fajt�j�t�l f�gg�en k�l�nb�z�k�ppen reag�l erre.
A kuty�knak t�madniuk, ugatniuk kell a csib�szre, de az �rz�-v�d� fajt�knak a kart is er�teljesen meg kell fogniuk. Mivel �ltal�ban t�bb kutya vizsg�zik egyszerre, ez�rt mindenkit megv�rnak, am�g v�geznek a feladatokkal, �s csak ezut�n hirdetnek eredm�nyt.

Az engedelmess�gi vizsg�k id�pontj�r�l �s helysz�n�r�l a kutyaiskol�kn�l kell �rdekl�dni.