Engedelmességi vizsga

Természetesen az első és legfontosabb, hogy kutyánk minden körülmények között szót fogadjon és engedelmeskedjen nekünk. Ha viszont erről igazolást is szeretnénk kapni, akkor egy hivatalos, szigorúan ellenőrzött vizsgát kell kedvencünkkel letenni.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy vizsga nélkül is lehet tökéletesen engedelmes kutyánk, és az eredményesen letett vizsga sem jelenti azt, hogy kutyánk ezentúl mindig szófogadó lesz. A folyamatos gyakorlás - akár séta közben is - elengedhetetlen.

A szabályzat szerint engedelmességi vizsgát csak az egy évet betöltött kutya tehet. Fontos, hogy az engedelmességi vizsga nem minősül munkavizsgának, bármilyen fajtájú eb leteheti.
Az engedelmességi vizsga tulajdonképpen egy megerősítést ad a gazdinak, hogy igen is kedvence elsajátította az engedelmességhez szükséges feladatokat, és bármilyen körülmény között végre is hajtja azokat. A fegyelmezettség hasznát pedig a hétköznapi életben fogjuk majd igazán értékelni.

Az engedelmességi vizsga két részből és 7 feladatból áll. Az első részben 6 feladatot kell a résztvevőknek teljesíteni, a másodikban pedig csak egyet. A feladatokra összesen 100 pont adható, ami úgy adódik össze, hogy az első rész 6 feladatára kapható 75 pont és a második rész feladatára pedig összesen 25 pont. Az első rész feladatai a következők:

• Közömbösség 5 pont
• Pórázon vezetés 20 pont
• Szabadon követés 10 pont
• Behívás 10 pont
• Apportkészség 20 pont
• Helyben maradás 10 pont

A második rész egyetlen feladata a védőkészség (25 pont) próbája.

A közömbösség valójában nem egy feladat, ilyenkor a bíró megfigyeli a kutya reakcióit az eseményekre. A vizsga elején a bíró nézi a kutya fegyelmezettségét, miközben átvizsgálja a kutya fogazatát, kanoknál a heréket, majd végig simítja a testét.
A pórázon vezetés a "lábhoz" vezényszóval történik. A kutyának a gazdi bal lába mellett kell haladnia. Fontos, hogy a gazda ne rángassa és húzza a pórázt, hanem lazán tartsa. Megálláskor a kutyának a gazda bal lába mellett kell leülnie. A bíró utasítására a kutyával "jobbra vagy balra át"-ot, illetve "hátraarc"-ot kell csinálni.
A szabadon követés gyakorlatilag megegyezik a pórázon vezetéssel, csak természetesen póráz nélkül.
Behíváskor a kutyát lefektetjük és eltávolodunk tőle körülbelül 10 méterre és a "hozzám" vezényszóval behívjuk. A kutyának azonnal a gazdához kell futnia és szemben vele leülnie.
Az apportkézség vizsgálatánál a kutya a gazda bal lába mellett ül. A gazda eldobja az apportot és amikor az földet ért, indulhat érte a kutya. Ha a kutya visszahozta, nem játszhat vele, hanem a gazda előtt ülve a szájában kell tartania azt. Ez után a gazda elveszi az apporttárgyat, és a kutya jobbról megkerüli a gazdit és leül a bal oldalán.
Helyben maradáskor a gazda kiadja a parancsot "marad, ott" és körülbelül 20 méterre eltávolodik a leültetett kutyától, amelynek az adott helyen kell maradnia, ameddig a bíró utasítást nem ad a gazdának, hogy a kutyához mehet.

A vizsga végén a védő illetve fogáskézséget pontozzák. Ilyenkor egy "csibész" előugrik rejtekhelyéről és ingerli a kutyát. A kutya fajtájától függően különbözőképpen reagál erre.
A kutyáknak támadniuk, ugatniuk kell a csibészre, de az őrző-védő fajtáknak a kart is erőteljesen meg kell fogniuk. Mivel általában több kutya vizsgázik egyszerre, ezért mindenkit megvárnak, amíg végeznek a feladatokkal, és csak ezután hirdetnek eredményt.

Az engedelmességi vizsgák időpontjáról és helyszínéről a kutyaiskoláknál kell érdeklődni.