Bolh�b�l elef�nt "

Terjeszthet fert�z�st is

Perth, a sk�ciai kisv�ros minden m�sodik �v �prilis�ban t�zezrek �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�l, ugyanis nem kisebb rendezv�nynek ad otthont, mint a Nemzetk�zi Bolhacirkusz Tal�lkoz�. Az "�llatszel�d�t�k" a f�ldkereks�g minden t�j�r�l neveznek e k�l�nleges esem�nyre, s�t n�h�ny �vvel ezel�tt a hazai sz�neket is k�pviselte egy megtermett magyar bolha. A szurkol�k �ri�si k�perny�k�n k�vethett�k figyelemmel a l�legzetel�ll�t� produkci�kat. A legt�bb k�z�ns�ges bolh�nak taps �s siker helyett azonban csak �ld�z�sben �s megtorl�sban van r�sze.

A bolh�k vil�gszerte k�zismert �l�sk�d�k. N�pes csal�djuk �sszesen 1750 fajt sz�ml�l, ebb�l haz�nkban mintegy 82 t�pussal k�pviseltetik magukat. Testhosszuk fajt�l f�gg�en v�ltozik, 1-6 mm-ig terjed. A nagyobb melegv�r� �llatokon a testesebbek, m�g a kisebbeken az apr�bbak lelnek gazd�ra. Az embert legink�bb k�zepes termet�ek, a kutya �s a macska bolh�i k�nozz�k.

Emberpr�b�l� feladat elcs�pni a parazit�t, ugyanis a kem�ny kitinv�zba burkol�zott rovar felt�n�en lapos, �gy az alkalmi vad�sz k�rmei el�l a b�rfelsz�nhez simul, s egy �vatlan pillanatban elpattan. A megny�lt harmadik v�gtagjuk kit�n� ugr�l�b, cs�p�i test�kh�z k�pest roppant er�sek, sz�d�t� magass�gokba k�pesek eljutni. Egyes bolhacirkuszi idom�rok szerint nem ritk�n 80 cm magasra �s 30 cm t�volra is elpattannak. Hasonl� teljes�tm�nyt mondhatna mag��nak az ember, ha az Eiffel torony l�b�t�l felugrana annak tetej�re, term�szetesen nekifut�s n�lk�l. Joggal ker�lnek teh�t ezen kis er�m�v�szek a cirkuszok porondj�ra, reflektorok keresztt�z�be.

A rovarok az �llatok tollazata vagy sz�rzete k�z�tt nagyon j�l mozognak, melyet karmos l�bacsk�ik, tov�bb� a test�ket bor�t�, h�trafel� ir�nyul� sz�rzet�k �s a fejen sorakoz� f�s�szer� pikkelyeik seg�tenek el�. Teljes �talakul�ssal fejl�dnek. Az apr�cska l�batlan, sz�r�s ny�vek a gazda�llat k�rnyezet�ben fellelhet� szerves anyagokkal, �telmarad�kokkal t�pl�lkoznak. Mivel a n�st�nybolh�k pet�iket a kuty�k, macsk�k sz�r�re csak laz�n ragasztj�k fel, ez�rt azok onnan lesodr�dva k�nnyen �tker�lhetnek az emberre.

Terjeszthet fert�z�st is

A bolha n�h�ny, v�r �tj�n terjed� betegs�g transzport�rje lehet, de el�fordul, hogy kutyagalandf�reggel is megfert�zi az embert.

A k�zelm�ltban Indi�ban tombol� pestisj�rv�ny kit�r�s�ben ism�t jelent�s szerep jutott a bolh�knak. Az egy�bk�nt izol�ltan, de a vil�g sz�mos pontj�n (pl. Kalifornia, Kauk�zus, Tibet stb.) mindig is jelenl�v� pestis bakt�riumt�l id�r�l id�re patk�nyok, egerek vagy m�kusok betegszenek meg. A r�gcs�l�k v�re �tj�n fert�z�d�tt rovarok a gazda�llat pusztul�s�t k�vet� egy-k�t �r�ban m�r �jabb �ldozat ut�n n�znek.

Jobb h�j�n vel�nk is megel�gszenek, s az els� cs�p�st k�vet�en m�ris tov�bb�tott�k a hal�los k�rt. Els�k�nt a nyirokcsom�k betegszenek meg, ez a bub� pestis, ami ma m�r antibiotikumokkal megf�kezhet�. A kezeletlen esetekben csak id� k�rd�se, hogy a fert�z�s a v�r�ram �tj�n a t�d�t is el�rje. Ekkor alakul ki a sokkal s�lyosabb, gyors lefoly�s�, j�form�n gy�gy�thatatlan t�d�pestis, ami m�r cseppfert�z�ssel terjed. Ezzel magyar�zhat�, hogy a j�rv�ny kit�r�s�t szinte mindig megel�zi a csatorn�kban �s szem�ttelepeken �l� patk�nyok t�meges elhull�sa. Megnyugtat�sk�nt itt eml�tj�k meg, hogy Magyarorsz�gon az utols� j�rv�ny a 1738-39 k�z�tt volt a Tisz�nt�lon, az�ta siker�lt a k�rt haz�nkt�l t�vol tartani.

A legt�bbsz�r azonban a bolhacs�p�s nem t�bb egy-k�t nap alatt elm�l�, de addig k�nz�an viszket� kellemetlens�gn�l. A 2-3 cm �tm�r�j� halv�ny v�r�s folt k�zepe pontszer�, v�rz�ses sz�rcsatorn�val, melyet a kis �llat sz�r�-sz�v� sz�jszerv�vel ejt a b�r�n. N�ha el�fordul, hogy �rz�keny egy�nekn�l, gyerekeken csal�ng�b (urticaria), bulla j�n l�tre. A rovar f�leg az als� v�gtagokat �s a t�rzset cs�pi el�szeretettel. A m�sodlagosan fell�p� fert�z�seket elker�lhetj�k, ha ezen apr� s�r�l�seket - ha m�g oly neh�z is meg�llni - nem d�rzs�lj�k, nem vakarjuk.