Kullancs

A kullancsok a p�kszab�s� �zeltl�b�ak, ezen bel�l az atkaf�l�k k�z� tartoz� sz�rnyatlan k�ls� �l�sk�d�k. A kullancsok k�rt�tele kett�s: egyr�szt v�rt sz�vnak, de enn�l l�nyegesen vesz�lyesebb, hogy a kilencvenes �vek elej�t�l egyre gyakrabban a v�rsz�v�sukkal betegs�geket okoz� v�rusokat, bakt�riumokat, egysejt�eket oltanak be, egyre gyakoribb� v�ltak a kullancssz�r�ssal terjed� k�rokoz�k okozta megbeteged�sek a kis�llat betegek k�r�ben.
Az 1-4 mm nagys�g� kullancsok f�leg a d�sabb n�v�nyzet� ligetes, f�s, bokros ter�leteken fordulnak el� k�l�n�sen nagy sz�mban, de napjainkban m�r szinte mindenhol jelen vannak. Olyan kuty�k is megbetegszenek babesiosisban, amelyeket csak a belv�rosi ker�letek parkjaiban s�t�ltatnak, vagy amelyeket ki sem visznek a csal�di h�z kertj�b�l. A kullancsok aktivit�sa tavasszal, a felmeleged�ssel kezd�dik �s rendszerint az �sz v�gi fagyok be�llt�ig tart. Az avarban telelnek �t, majd tavasszal �jra t�pl�l�k ut�n n�znek, a kifejlett kullancsalakok jelenl�t�vel azonban gyakorlatilag eg�sz �vben sz�molnunk kell.
H�tuls� l�baikkal a f�k, bokrok leveleinek alj�n megkapaszkodnak �s az itt halad� emberekre, �llatokra hullanak, vagy a f�sz�lakr�l az emberre �s az �llatokra m�sznak. A v�rsz�v�s t�bb �r�t�l 3-7 napig is eltarthat, nem v�lt ki viszket� �rz�st, mert a kullancs ny�la v�ralvad�st g�tl� anyagon k�v�l �rz�stelen�t�t is tartalmaz. Nemcsak a kifejlett kullancs, hanem valamennyi mozg�sra k�pes fejl�d�si alak sz�v v�rt. A rendk�v�l par�nyi fejl�d�si alakok (0,5 mm-es l�rv�k, 1 mm-es nymph�k) gyakorlatilag felfedezhetetlenek a kuty�k, macsk�k s�r� sz�rzet�ben, azonban ugyan�gy hordozz�k a fert�z� �genseket, mint a kifejlett kullancsok. Ezt figyelembe kell venni azon h�zi kedvencek k�rel�zm�ny�nek �rt�kel�s�n�l, akiknek tulajdonosai bizonyosan �ll�tj�k, hogy "nem lehet kullancs" a kuty�ban.
Az egyik kullancs �ltal terjesztett betegs�g a Lyme-borreliosis (Lyme-k�r), amelynek k�rokoz�ja egy Borrelia bakt�rium. A k�rokoz� k�pes megbeteg�teni a h�zi �s a vadon �l� eml�s�llatok �s madarak sz�les k�r�t, valamint az embert is, ez�rt a betegs�g zoonosisnak tekintend�. A Borreli�t kullancsok terjesztik, de ritk�n b�g�ly�k vagy sz�nyogok r�v�n is terjedhet. A betegs�g a m�rs�kelt �g�v orsz�gaiban vil�gszerte el�fordul, Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban ez a jelenleg leggyakrabban �szlelt kullancs k�zvet�tette fert�z� emberi betegs�g. Magyarorsz�gon az els� eseteket 1984-ben ismert�k fel, az�ta tavaszt�l �szig rendszeresen �szlelik. A kuty�k, tart�sm�djukb�l ad�d�an (kullancs!) m�g ink�bb vesz�lyeztetettek, de a betegs�g diagnosztiz�l�sa a jellegtelen, v�ltozatos �s �sszetett klinikai t�netei miatt meglehet�sen neh�z, ez�rt jelenleg ritk�n ker�l felismer�sre �llatokban.
A Lyme-k�r egy id�lt jelleg�, t�bb szervrendszert �rint� betegs�g. A fert�z� kullancs sz�r�s�t k�vet� n�h�ny h�t, h�nap eltelt�vel a bel�zasod� kutya �ltal�nos t�neteket mutat: kedvetlens�g, �tv�gytalans�g, b�gyadts�g, gyenges�g, kr�nikus �z�letgyullad�s, testszerte nyirokcsom� megnagyobbod�s, sz�rhull�s. �z�letgyullad�st leggyakrabban az el�ls� v�gtagokon lehet �szlelni, ilyenkor egyik-m�sik �z�let megduzzad�sa, f�jdalmass�ga �szlelhet�. N�h�ny h�t m�lva a t�netek enyh�lnek vagy elm�lnak, esetenk�nt azonban hetek, h�napok alatt id�lt sok�z�leti gyullad�s alakul ki, a kutya s�nt�t, nehezen, nem sz�vesen mozog. El�fordulnak vese- �s sz�velv�ltoz�sok, ideggyullad�sok (k�vetkezm�nyes b�nul�sok) is. Az ember �s a beteg �llatok legal�bb hat h�tig tart� antibiotikum-k�r�val eredm�nyesen gy�gy�that�k, ha a diagn�zist hamar fel�ll�tott�k, �s a kezel�st azonnal megkezdt�k. Elhanyagolt esetekben a betegs�g id�ltt� v�lik, �s ilyeneken az antibiotikum-kezel�s m�r nem seg�t.
A kutya babesiosis�t egy Babesia nev� egysejt� v�r�l�sk�d� okozza. A fert�z� kullancs sz�r�s�t k�vet� 2-20 nap eltelte ut�n betegszenek meg a kuty�k. A heveny babesiosis nagyon magas l�zzal, nyugtalans�ggal, b�gyadts�ggal, �tv�gytalans�ggal, kisz�rad�ssal �s rohamos lesov�nyod�ssal kezd�dik. Ez id� alatt a kuty�kban a k�rokoz�k mind t�bb v�r�sv�rsejtet rombolnak sz�t, ez�rt egyre nagyobb fok� v�rszeg�nys�g �s ebb�l fakad� fel�letes, szapora l�gz�s l�that�. Ekkor m�r a sz�tes� v�r�sv�rsejtek a vizeletet v�r�sesbarn�ra, feketek�v�-sz�n�re sz�nezik (s�lyos fok� v�rfest�kvizel�s). Ezut�n l�p- �s m�jmegnagyobbod�s mellett a ny�lkah�rty�kon s�rgas�g jelentkezik. E t�net megjelen�se ut�n a kuty�k t�bbs�ge elpusztul. El�fordulhatnak idegrendszeri t�netek is: ingadoz� j�r�s, a v�gtagok gyenges�ge, b�nul�sa. A v�rfest�kvizel�s gyakran csak a betegs�g kezdet�n mutatkozik, s�t az id�lt, elh�z�d� esetekben hi�nyozhat is.
A kedvtel�sb�l tartott kuty�k �s macsk�k elk�borl�saik sor�n, kir�ndul�sokkor nagy vesz�lynek vannak kit�ve, nagyon gyakran kullanccsal a b�r�kben t�rhetnek haza. A term�szetes m�don val� v�dekez�s azon a megfigyel�sen alapul, hogy a kullancsok ig�nylik a magas p�ratartalm� k�rnyezetet, ellenben a naps�t�snek kitett b�rfel�letekt�l irt�znak. Ez�rt aj�nlott a hossz� sz�r� �llatokat r�vidre ny�rni. Az emberek lehet�leg r�vid-b�sz�r� nadr�gban �s lenge trik�ban j�rj�k a meleg �vszakban a legel�ket �s az erd�ket. Az eml�tett betegs�gek megel�z�s�ben aj�nlott az erd�s, bokros ter�leten val� tart�zkod�s k�zben gyakorta (30 percenk�nt), valamint ut�na a testfel�let gondos �tvizsg�l�s�val kullancsvizitet tartanunk, hogy a kullancsok megteleped�s�t id�ben felismerhess�k �s miel�bb elt�vol�thassuk azokat. Ha a kullancsot k�zvetlen�l a b�rbe f�r�d�sa ut�n, m�g a v�rsz�v�sa megkezd�se el�tt elt�vol�tjuk, akkor a fert�z�d�s val�sz�n�s�ge minim�lis. A kullancsot a b�rh�z min�l k�zelebb, a kullancs sz�vott v�rt�l duzzad� test�t nem �sszenyomva, kullancselt�vol�t�-csipesszel vagy -kan�llal megfogva, folyamatosan csavarva szedj�k ki, majd a sz�v�s hely�t j�ddal vagy alkohollal fert�tlen�ts�k.
A k�l�nf�le n�pi elt�vol�t�si m�dszerek (a kullancs beken�se, l�gz�ny�l�s�nak elt�m�se zs�rral, olajjal, vajjal, kr�mmel, paraffin-olajjal, petr�leummal, alkohollal, benzinnel, rovarirt� szerrel, stb.) a kullancs megfojt�s�t vagy teljes elpuszt�t�s�t c�lozz�k, azonban csak az elt�vol�t�s idej�t k�sleltetik, �s ilyenkor a fulladoz� kullancs fert�z� anyagait a gazda�llatba �klendezi. Hasonl�an rossz m�dszer a kullancs k�zzel t�rt�n� megragad�sa, �sszenyom�sa, kicsavar�sa is, mert ilyenkor a kullancs ny�lmirigyeire �s b�lrendszer�re jelent�s nyom�s (pr�sel�s) nehezedik. Ilyenkor mi vagyunk azok, akik a kullancsot a szenved�se sor�n �klendez�sre k�nyszer�tj�k, �s ezzel el�id�zz�k a kullancs ny�l�ban tal�lhat� fert�z� mikrob�kkal t�rt�n� mesters�ges fert�z�st. A n�gyl�b� bar�taink v�delm�ben a kullancsirt� szerek valamelyik�vel t�rt�n� havonta egyszeri kezel�s�k aj�nlott, illetve adott betegs�gek ellen (l�sd Lyme-k�r, babesiosis) vakcin�zhat�k, injekci�zhat�k is az �llatok.
A permetrin tartalm� EX-SPOT cseppent�s bolha- �s kullancsirt� szer 28 napos hat�s�, csak kuty�k r�sz�re k�sz�l. Az ExSpot �rintkez�s �tj�n hat� rovarirt� szer, a parazit�k k�ltakar�j�n �t felsz�v�dik, majd a bolh�kat, kullancsokat l�gz�s�k b�n�t�s�val elpuszt�tja. Az ExSpot a parazit�kat akkor is elpuszt�tja, ha azok nem sz�vnak v�rt. �ppen ez�rt, az ExSpot haszn�lat�val a bolhaallergia �s a kullancsok �ltal terjesztett fert�z� betegs�gek kialakul�s�nak lehet�s�ge nagym�rt�kben cs�kken.
A kullancsirt� szerek leg�jabb nemzed�k�hez tartoz� fipronil hat�anyag� FRONTLINE Spray-vel vagy FRONTLINE Spot-on cseppent�vel szint�n havonta egyszer aj�nlott kezelni n�gyl�b� bar�tainkat, ha a kullancsokat akarjuk t�l�k t�voltartani. Ezek a k�sz�tm�nyek a macsk�kon is alkalmazhat�k, kuty�kn�l egyetlen kezel�s h�rom h�napos v�delmet ny�jt a bolha �s egy h�napos v�delmet biztos�t a kullancs fert�z�s ellen. A fipronil a b�r faggy�mirigyeiben rakt�roz�dik, �s innen ker�l folyamatosan a b�rfelsz�nre. A Frontline a kullancsok t�lnyom� t�bbs�g�t m�r a bef�r�d�s el�tt, azonban valamennyi kullancsot m�g a teljes bef�r�d�s �s a betegs�gek �tvitele el�tt elpuszt�tja. Elpusztul�s ut�n a kullancsok lehullanak az �llatr�l, a n�h�ny fennmarad� egyed pedig enyhe csavar�ssal elt�vol�that�. E kontakt m�reg a kullancsra �s a k�ls� �l�sk�d�kre hal�los, azonban a melegv�r� �llatokra (pl. kutya, macska stb.) �s az emberre vesz�lytelen.
A KILTIX kullancsnyak�rv 7 h�napos v�delmet biztos�t a kullancsok �s a bolh�k ellen is, amelyet a kullancsok t�voltart�s�ra a f� kullancsszezonban, vagyis az �prilist�l okt�berig tart� 7 h�napban �rdemes a kuty�ra feltenni.
A LYMEVAX vakcina alkalmas a 12 hetes, vagy ann�l id�sebb eg�szs�ges kuty�kn�l a kullancsok �ltal terjesztett Borrelia �ltal el�id�zett megbeteged�snek, m�s n�ven Lyme-k�rnak a megel�z�s�re. Az alapimmuniz�lts�got 3 hetes id�k�z kihagy�ssal, 2-szer v�gzett olt�ssal lehet el�rni. A v�detts�g fenntart�s�hoz �vente egyszer adott eml�keztet� olt�s aj�nlott. A k�sz�tm�nnyel m�r fert�z�tt �llatok olt�sa is aj�nlott, ez�ltal megakad�lyozhat� a betegs�g klinikai t�neteinek kialakul�sa.
A Franciaorsz�gban k�sz�l� MERILYM vakcina ugyancsak a kullancsok �ltal terjesztett Lyme-k�r elleni akt�v immuniz�l�sra szolg�l, el�nye, hogy els�sorban az eur�pai izol�tumokb�l sz�rmaz� k�l�nb�z� k�rokoz� t�rzsek ellen ny�jt v�detts�get. Az imidocarb hat�anyag� IMIZOL injekci�val a kullancsok �ltal terjesztett Babesia okozta betegs�get szoktuk kezelni, de hat�sos a babesiosis megel�z�s�re is. Egy injekci�s kezel�s maximum 4 h�tig akad�lyozza meg a babesiosis kialakul�s�t.
A v�dekez�s, elt�vol�t�s vagy betegs�g kapcs�n forduljanak �llatorvosukhoz (orvosukhoz)!