„Elveszett vad nem létezik”

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy beszélgetőpartnerem, Balázs István nem csak tenyésztéssel foglalkozik, hanem vadászik és aktívan
dolgozik is kutyáival. Mivel nyilvánvaló, hogy a vizslák vadászatra való kiképzése nemhogy több cikk, de akár egy könyv témája is lehetne, arra kértem Istvánt, hogy próbálja meg összefoglalni a német vizsla vadászatban betöltött szerepét, feladatait, illetve olyan általános kiképzési alapelveket, melyekből esetleg a „hobbivizslások” is hasznosíthatnak valamit.

- Bárki, aki a vizsla vadászati kiképzésére, régiesen „vizslaidomításra” adja a fejét, mindenekelőtt végezzen önvizsgálatot, tisztázza magában elvárásait, építsen fel szisztematikus kiképzési tervet, kérjen segítséget szakembertől, és csak ezután kezdjen dolgozni a kutyával. Sajnos azt kell mondjam, nagyon kevesen vannak, akik értenek a német vizslához. Nagyon sok embernél megfordultam már, de végül sikerült megismerkednem Bajusz Istvánnal, aki 30 éves kiképzői tapasztalattal, sokéves vizslaversenyzői múlttal és olyan tudással rendelkezik, mely felbecsülhetetlen értékű tanulási forrást jelent számomra. Engem ő lát el szakmai segítséggel.

Mindenekelőtt tudni kell, hogy a drótszőrű német vizsla határozott, igen erős jellem, ha saját akaratának érvényesítéséről van szó. Egyesek szerint makacs, de én éppen ezt a „nagy” karaktert szeretem benne, illetve az általa kihasználható képességeket. Tapasztalataim szerint a drótszőrű „jobban megy” a sebzett vad nyomán, illetve kevésbé zavarja a hideg időjárás. Nagyra becsülöm jellemzően erős ösztönkészletét és rámenősségét a vadászat során, mert állhatatosan kitartó, ezáltal a legnehezebb feladatok elvégzésére is alkalmas. Számára nem létezik „elvesztett vad”.

De elsőként lássuk, hogy a gyakorlatban mire is való a német vizsla! Ezzel a fajtával elsősorban apróvadra: nyúlra, fácánra, vadkacsára vadászunk. A vonatkozó rendelet értelmében fácánra és nyúlra csak társas vadászatokon lehet vadászni. A jó kutya jelentősen megnöveli az eredményességet, különösen ezekben a kevesebb zsákmánnyal kecsegtető időkben, ugyanakkor a társas vadászat sokkal nagyobb fegyelmet és irányíthatóságot követel meg a kutyától. A vadászati mód, illetve az elvégzendő feladatok alapján három fő munkaterületet különböztetünk meg: mezei, vízi és erdei munkát. Típusában mindhárom terület különbözik egymástól, ami még tovább tagolható, lövés előtti és lövés utáni munkára.

Mezei munka

A kutya lövés előtti feladata a vad megkeresése, és jelzése gazdája számára. Ehhez vezetője parancsára, mintegy 20 méterrel előtte nyolcasokat ír le, mindkét irányba körülbelül 50-100 méteres kilengésekkel rákeres a vadra. A gyakorlott vadász kutyája hirtelen megváltozó mozgásából, irányváltásából pontosan tudja, hogy a vizsla szagot fogott. Ha a kutya megtalálja a nyúl vagy fácán búvóhelyét, feszülten megmerevedik, és megfelelő irányba koncentrál. Ha szükséges (pl. a zsákmány óvatosan el akar osonni), szinte lassított felvételként mozogva követi, azaz rá-, vagy utánhúz, míg az egy helyben nem marad. Ekkor stabil vadmegállással jelzi a vadász számára a zsákmány rejtekhelyét. Ekkor a vadász lövésre készen megközelíti a kutya által jelzett helyet, és szinte szó szerint „kiugrasztja a nyulat a bokorból”. A vadugrásra a kutya nem eredhet futásnak, sőt még egy lépést sem tehet, hiszen ha elkezdené üldözni a vadat, azzal akadályozná a vadászt a lövésben, sőt saját magát is veszélybe sodorná.

Lövés után a kutyának – gazdája parancsára – meg kell keresni és elhozni a zsákmányt. Ez azért fontos, mert mint azt az elején is mondtam, nyúl- és fácánvadászatokon akár egyszerre többen is lőhetnek, és a kutyának nyilván csak gazdája zsákmányát szabad apportíroznia.

Vízi munka

A német vizslák vizes feladatokban a legjobban teljesítő vizslák közé tartoznak. Ilyenkor lövés előtt a vizslának a vadkacsa búvóhelyéül szolgáló nádas szisztematikus átkutatásával, azaz kajtatással, önállóan kell megtalálni a vadat, és a vadász felé, de legalábbis nyílt területre terelni, hajtani.

A lövés utáni munka megegyezik a mezeivel, bár a hideg vízben való mozgás, keresés és elhozás miatt jóval nehezebb feladat. A kutyának adott esetben nagy távolságú, kitartó úszással kell megkeresnie a kacsát, de tudnia kell követni a sebzett madár vízen hagyott nyomát, és lehetőség szerint megfogni a menekülő zsákmányt, vagy nyílt területre zavarni, hogy a vadász elejthesse.

Erdei munka

Az erdei munka az előzőektől merőben különböző, és nem kevés önfegyelmet, irányíthatóságot követelő feladat. Erdőben jellemzően nagyvadra (őz, szarvas, vaddisznó) vadászik az ember. Bár fő profiljuk az apróvad-vadászat, a német vizslák ebben is nagyszerűen teljesítenek. Lövés előtt a leendő zsákmányt kutya és gazdája együtt, a lehető legnagyobb csendben kutatja fel. Ezt nevezzük cserkelésnek. Ezalatt a kutyának néma árnyként kell követnie gazdáját, és a legkisebb jelre (lehetőleg kézjelre) azonnal engedelmeskednie kell. Erre azért van szükség, hogy a gazda adott esetben hangtalanul elfektethesse, egyedül előremehessen, majd magához hívhassa kutyáját.

Lövés után a vizsla feladata a sebzett vad nyomának követése, a csapázás és a zsákmány megkeresése. A csapázás végezhető hosszú pórázzal is, de az igazán profik ún. „bringszlivel” végzik az utánkeresést. Ez a segédeszköz egy kis kolonc, ami a kutya nyakörvén lóg. Mikor megtalálja a zsákmányt, szájába veszi a bringszlit, és visszasiet gazdájához. Ezzel jelzi, hogy megtalálta a leterített zsákmányt. Ezután a vadász előreküldi a kutyát, aki az elejtett vadhoz vezeti gazdáját.

Remélem, az eddigiekből is kiderült, hogy milyen sokoldalúak azok az elvárások, melyeknek a jó német vizsla meg kell, hogy feleljen. Mindeközben munkája során kevés, szinte minimális segítséget vár el vezetőjétől, önállóan dolgozik, képes egyedül – pusztán ösztöneire hallgatva – megoldani összetettebb feladatokat. Azonban ahhoz, hogy ezt az önállóskodást ne vihesse túlzásba, a német vizsla akaratosságra hajlamos karakteréhez határozott, következetes, dinamikus, vezető típusú gazda való. Annak ellenére, hogy munka közben nem igényli a gazda irányítását, a kiképzés alatt viszont kifejezetten erős, intenzív ingerekre reagál. Ez mind a pozitív, mind a negatív megerősítésre vonatkozik. Ha dicsérjük, alaposan meg kell „lapogatnunk”, ha pedig fegyelmezzük, azt határozottan tegyük. A német vizslák rendkívül stabil idegrendszerrel rendelkeznek, ezért nem kell félni kisebb-nagyobb fokú kényszer alkalmazásától sem. Erre azért van szükség, hogy a kutyának vérévé váljon bizonyos feladatok végrehajtása.

Ezek közül talán az egyik legfontosabb elem a feltétlen elhozás. Ahogy neve is mutatja, a feltétlen elhozás lényege, hogy ha lehetséges, a kutya minden körülmények között vaddal térjen vissza gazdájához. Ehhez nem elég a német vizsla születetten erős zsákmányszerző ösztönére alapozni, bizonyos fokú kényszer alkalmazásával kell fixálni a kívánt viselkedést, ezáltal 100%-ra lehet növelni a teljesítményt. Lehet, hogy ez túl szigorúan hangzik, pedig a gyakorlatban általában csak rövid ideig vesszük igénybe, mivel a német vizsla nagyon intelligens, és gyorsan tanul, hamar megérti, mit vár el tőle az ember. Hangsúlyozom, hogy a kényszer, „par force” alkalmazásához csak megfelelő korban, a kutya egyéniségéhez igazítva, kellő körültekintéssel és szakértelemmel, a kiképzés megadott fázisaiban szabad fordulni. Én személy szerint jobban kedvelem a passzív kényszerítés eszközeit (pl. hosszan kitartott fektetés helyben maradással). Aki a kényszert nem a szükséges mértékben és tervszerűen felépített metodikával használja, komoly károkat okozhat, sőt olyan gátlásokat építhet ki a kutyában, melyek a kiképzés és a későbbi munka sikerességét veszélyeztethetik.

Összességében remélem, sikerült érzékeltetni, hogy a vadászkutyához érteni kell, hiszen még a legjobb képességű kutya is csak akkor válik gazdája hasznára, ha hozzáértéssel és rendszeresen foglalkoznak vele. Végül, de nem utolsósorban ahhoz, hogy a német vizsla kihozza magából a maximumot, legalább ekkora figyelmet kell szentelni a kutya-gazda kapcsolat mélyítésére. A kutyának éreznie kell a törődést és gondoskodást, hiszen csak megfelelően kialakított bizalmi viszony esetén várhatunk tőle kiemelkedő teljesítményt.