„Elveszett vad nem l�tezik”

Abban a szerencs�s helyzetben voltam, hogy besz�lget�partnerem, Bal�zs Istv�n nem csak teny�szt�ssel foglalkozik, hanem vad�szik �s akt�van
dolgozik is kuty�ival. Mivel nyilv�nval�, hogy a vizsl�k vad�szatra val� kik�pz�se nemhogy t�bb cikk, de ak�r egy k�nyv t�m�ja is lehetne, arra k�rtem Istv�nt, hogy pr�b�lja meg �sszefoglalni a n�met vizsla vad�szatban bet�lt�tt szerep�t, feladatait, illetve olyan �ltal�nos kik�pz�si alapelveket, melyekb�l esetleg a „hobbivizsl�sok” is hasznos�thatnak valamit.

- B�rki, aki a vizsla vad�szati kik�pz�s�re, r�giesen „vizslaidom�t�sra” adja a fej�t, mindenekel�tt v�gezzen �nvizsg�latot, tiszt�zza mag�ban elv�r�sait, �p�tsen fel szisztematikus kik�pz�si tervet, k�rjen seg�ts�get szakembert�l, �s csak ezut�n kezdjen dolgozni a kuty�val. Sajnos azt kell mondjam, nagyon kevesen vannak, akik �rtenek a n�met vizsl�hoz. Nagyon sok embern�l megfordultam m�r, de v�g�l siker�lt megismerkednem Bajusz Istv�nnal, aki 30 �ves kik�pz�i tapasztalattal, sok�ves vizslaversenyz�i m�lttal �s olyan tud�ssal rendelkezik, mely felbecs�lhetetlen �rt�k� tanul�si forr�st jelent sz�momra. Engem � l�t el szakmai seg�ts�ggel.

Mindenekel�tt tudni kell, hogy a dr�tsz�r� n�met vizsla hat�rozott, igen er�s jellem, ha saj�t akarat�nak �rv�nyes�t�s�r�l van sz�. Egyesek szerint makacs, de �n �ppen ezt a „nagy” karaktert szeretem benne, illetve az �ltala kihaszn�lhat� k�pess�geket. Tapasztalataim szerint a dr�tsz�r� „jobban megy” a sebzett vad nyom�n, illetve kev�sb� zavarja a hideg id�j�r�s. Nagyra becs�l�m jellemz�en er�s �szt�nk�szlet�t �s r�men�ss�g�t a vad�szat sor�n, mert �llhatatosan kitart�, ez�ltal a legnehezebb feladatok elv�gz�s�re is alkalmas. Sz�m�ra nem l�tezik „elvesztett vad”.

De els�k�nt l�ssuk, hogy a gyakorlatban mire is val� a n�met vizsla! Ezzel a fajt�val els�sorban apr�vadra: ny�lra, f�c�nra, vadkacs�ra vad�szunk. A vonatkoz� rendelet �rtelm�ben f�c�nra �s ny�lra csak t�rsas vad�szatokon lehet vad�szni. A j� kutya jelent�sen megn�veli az eredm�nyess�get, k�l�n�sen ezekben a kevesebb zs�km�nnyal kecsegtet� id�kben, ugyanakkor a t�rsas vad�szat sokkal nagyobb fegyelmet �s ir�ny�that�s�got k�vetel meg a kuty�t�l. A vad�szati m�d, illetve az elv�gzend� feladatok alapj�n h�rom f� munkater�letet k�l�nb�ztet�nk meg: mezei, v�zi �s erdei munk�t. T�pus�ban mindh�rom ter�let k�l�nb�zik egym�st�l, ami m�g tov�bb tagolhat�, l�v�s el�tti �s l�v�s ut�ni munk�ra.

Mezei munka

A kutya l�v�s el�tti feladata a vad megkeres�se, �s jelz�se gazd�ja sz�m�ra. Ehhez vezet�je parancs�ra, mintegy 20 m�terrel el�tte nyolcasokat �r le, mindk�t ir�nyba k�r�lbel�l 50-100 m�teres kileng�sekkel r�keres a vadra. A gyakorlott vad�sz kuty�ja hirtelen megv�ltoz� mozg�s�b�l, ir�nyv�lt�s�b�l pontosan tudja, hogy a vizsla szagot fogott. Ha a kutya megtal�lja a ny�l vagy f�c�n b�v�hely�t, fesz�lten megmerevedik, �s megfelel� ir�nyba koncentr�l. Ha sz�ks�ges (pl. a zs�km�ny �vatosan el akar osonni), szinte lass�tott felv�telk�nt mozogva k�veti, azaz r�-, vagy ut�nh�z, m�g az egy helyben nem marad. Ekkor stabil vadmeg�ll�ssal jelzi a vad�sz sz�m�ra a zs�km�ny rejtekhely�t. Ekkor a vad�sz l�v�sre k�szen megk�zel�ti a kutya �ltal jelzett helyet, �s szinte sz� szerint „kiugrasztja a nyulat a bokorb�l”. A vadugr�sra a kutya nem eredhet fut�snak, s�t m�g egy l�p�st sem tehet, hiszen ha elkezden� �ld�zni a vadat, azzal akad�lyozn� a vad�szt a l�v�sben, s�t saj�t mag�t is vesz�lybe sodorn�.

L�v�s ut�n a kuty�nak – gazd�ja parancs�ra – meg kell keresni �s elhozni a zs�km�nyt. Ez az�rt fontos, mert mint azt az elej�n is mondtam, ny�l- �s f�c�nvad�szatokon ak�r egyszerre t�bben is l�hetnek, �s a kuty�nak nyilv�n csak gazd�ja zs�km�ny�t szabad apport�roznia.

V�zi munka

A n�met vizsl�k vizes feladatokban a legjobban teljes�t� vizsl�k k�z� tartoznak. Ilyenkor l�v�s el�tt a vizsl�nak a vadkacsa b�v�hely��l szolg�l� n�das szisztematikus �tkutat�s�val, azaz kajtat�ssal, �n�ll�an kell megtal�lni a vadat, �s a vad�sz fel�, de legal�bbis ny�lt ter�letre terelni, hajtani.

A l�v�s ut�ni munka megegyezik a mezeivel, b�r a hideg v�zben val� mozg�s, keres�s �s elhoz�s miatt j�val nehezebb feladat. A kuty�nak adott esetben nagy t�vols�g�, kitart� �sz�ssal kell megkeresnie a kacs�t, de tudnia kell k�vetni a sebzett mad�r v�zen hagyott nyom�t, �s lehet�s�g szerint megfogni a menek�l� zs�km�nyt, vagy ny�lt ter�letre zavarni, hogy a vad�sz elejthesse.

Erdei munka

Az erdei munka az el�z�ekt�l mer�ben k�l�nb�z�, �s nem kev�s �nfegyelmet, ir�ny�that�s�got k�vetel� feladat. Erd�ben jellemz�en nagyvadra (�z, szarvas, vaddiszn�) vad�szik az ember. B�r f� profiljuk az apr�vad-vad�szat, a n�met vizsl�k ebben is nagyszer�en teljes�tenek. L�v�s el�tt a leend� zs�km�nyt kutya �s gazd�ja egy�tt, a lehet� legnagyobb csendben kutatja fel. Ezt nevezz�k cserkel�snek. Ezalatt a kuty�nak n�ma �rnyk�nt kell k�vetnie gazd�j�t, �s a legkisebb jelre (lehet�leg k�zjelre) azonnal engedelmeskednie kell. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy a gazda adott esetben hangtalanul elfektethesse, egyed�l el�remehessen, majd mag�hoz h�vhassa kuty�j�t.

L�v�s ut�n a vizsla feladata a sebzett vad nyom�nak k�vet�se, a csap�z�s �s a zs�km�ny megkeres�se. A csap�z�s v�gezhet� hossz� p�r�zzal is, de az igaz�n profik �n. „bringszlivel” v�gzik az ut�nkeres�st. Ez a seg�deszk�z egy kis kolonc, ami a kutya nyak�rv�n l�g. Mikor megtal�lja a zs�km�nyt, sz�j�ba veszi a bringszlit, �s visszasiet gazd�j�hoz. Ezzel jelzi, hogy megtal�lta a leter�tett zs�km�nyt. Ezut�n a vad�sz el�rek�ldi a kuty�t, aki az elejtett vadhoz vezeti gazd�j�t.

Rem�lem, az eddigiekb�l is kider�lt, hogy milyen sokoldal�ak azok az elv�r�sok, melyeknek a j� n�met vizsla meg kell, hogy feleljen. Mindek�zben munk�ja sor�n kev�s, szinte minim�lis seg�ts�get v�r el vezet�j�t�l, �n�ll�an dolgozik, k�pes egyed�l – puszt�n �szt�neire hallgatva – megoldani �sszetettebb feladatokat. Azonban ahhoz, hogy ezt az �n�ll�skod�st ne vihesse t�lz�sba, a n�met vizsla akaratoss�gra hajlamos karakter�hez hat�rozott, k�vetkezetes, dinamikus, vezet� t�pus� gazda val�. Annak ellen�re, hogy munka k�zben nem ig�nyli a gazda ir�ny�t�s�t, a kik�pz�s alatt viszont kifejezetten er�s, intenz�v ingerekre reag�l. Ez mind a pozit�v, mind a negat�v meger�s�t�sre vonatkozik. Ha dics�rj�k, alaposan meg kell „lapogatnunk”, ha pedig fegyelmezz�k, azt hat�rozottan tegy�k. A n�met vizsl�k rendk�v�l stabil idegrendszerrel rendelkeznek, ez�rt nem kell f�lni kisebb-nagyobb fok� k�nyszer alkalmaz�s�t�l sem. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy a kuty�nak v�r�v� v�ljon bizonyos feladatok v�grehajt�sa.

Ezek k�z�l tal�n az egyik legfontosabb elem a felt�tlen elhoz�s. Ahogy neve is mutatja, a felt�tlen elhoz�s l�nyege, hogy ha lehets�ges, a kutya minden k�r�lm�nyek k�z�tt vaddal t�rjen vissza gazd�j�hoz. Ehhez nem el�g a n�met vizsla sz�letetten er�s zs�km�nyszerz� �szt�n�re alapozni, bizonyos fok� k�nyszer alkalmaz�s�val kell fix�lni a k�v�nt viselked�st, ez�ltal 100%-ra lehet n�velni a teljes�tm�nyt. Lehet, hogy ez t�l szigor�an hangzik, pedig a gyakorlatban �ltal�ban csak r�vid ideig vessz�k ig�nybe, mivel a n�met vizsla nagyon intelligens, �s gyorsan tanul, hamar meg�rti, mit v�r el t�le az ember. Hangs�lyozom, hogy a k�nyszer, „par force” alkalmaz�s�hoz csak megfelel� korban, a kutya egy�nis�g�hez igaz�tva, kell� k�r�ltekint�ssel �s szak�rtelemmel, a kik�pz�s megadott f�zisaiban szabad fordulni. �n szem�ly szerint jobban kedvelem a passz�v k�nyszer�t�s eszk�zeit (pl. hosszan kitartott fektet�s helyben marad�ssal). Aki a k�nyszert nem a sz�ks�ges m�rt�kben �s tervszer�en fel�p�tett metodik�val haszn�lja, komoly k�rokat okozhat, s�t olyan g�tl�sokat �p�thet ki a kuty�ban, melyek a kik�pz�s �s a k�s�bbi munka sikeress�g�t vesz�lyeztethetik.

�sszess�g�ben rem�lem, siker�lt �rz�keltetni, hogy a vad�szkuty�hoz �rteni kell, hiszen m�g a legjobb k�pess�g� kutya is csak akkor v�lik gazd�ja haszn�ra, ha hozz��rt�ssel �s rendszeresen foglalkoznak vele. V�g�l, de nem utols�sorban ahhoz, hogy a n�met vizsla kihozza mag�b�l a maximumot, legal�bb ekkora figyelmet kell szentelni a kutya-gazda kapcsolat m�ly�t�s�re. A kuty�nak �reznie kell a t�r�d�st �s gondoskod�st, hiszen csak megfelel�en kialak�tott bizalmi viszony eset�n v�rhatunk t�le kiemelked� teljes�tm�nyt.