V�laszok a k�rd�sekre

Mivel a fent eml�tett cikkel kapcsolatban t�bb e-mailt is kaptunk, szeretn�nk �sszefoglalni r�viden a mikrochipes rendszerrel kapcsolatban felmer�lt k�rd�seket �s a r�juk tal�lt v�laszokat.

Tudom�sunk szerint a magyar �llatv�d�k t�lnyom� r�sze jelenleg egyet�rt abban, hogy a mikrochip az egyetlen, jelenleg l�tez� hat�kony m�dszer a k�bor �llatok azonos�t�s�ra, gazd�juk �s adataik nyilv�ntart�s�ra. Ez a rendszer m�r t�bb orsz�gban m�k�dik; h�zi�llatok, gazdas�gi teny�sz�llatok, s�t, halak eset�ben is sikeresen alkalmazt�k, alkalmazz�k. "Mell�khat�sai" teljesen eleny�sz�ek gyakorlati haszna mellett.

A t�vhitek:
- A be�ltet�s �s a mikrochip nagyon dr�ga
- A chip �ra, ahogy azt k�lf�ldi gy�rt�k honlapjain l�thatjuk, kb. 13 USD, vagyis kb. 3800 forint. Be�ltet�ssel, importtal, stb. egy�tt valamivel t�bb, viszont ez a k�lts�g egyszeri; k�s�bbi karbantart�st nem ig�nyel, �s k�lf�ld�n bevett gyakorlat, hogyha m�s �llatorvosi kezel�ssel (olt�s, ivartalan�t�s, stb.) egy�tt v�geztetik el, akkor valamennyivel olcs�bb is. Ann�l azonban mindenk�ppen olcs�bb, mint r�plapokat gy�rtani �s napokig, hetekig id�t �s p�nzt nem k�m�lve kajtatni egy elveszett �llat ut�n. Hogy a k�zponti adatbank l�trehoz�sa �s a hozz� megfelel� technikai appar�tus ki�p�t�se mennyibe ker�l, arr�l egyel�re nincsenek adataink, de �llami t�mogatotts�g eset�ben nem tartjuk megval�s�thatatlan feladatnak a rendszer bevezet�s�t.

Ez egy k�zi leolvas�-k�sz�l�k

- A be�ltet�s f�jdalmas
- A chip be�ltet�se, egyszer�, gyors, f�jdalommentes �s nem ig�nyel altat�st. Az �llat csak egy injekci�t kap a "v�llai" k�z�; a legt�bb �llat egy�ltal�n meg sem �rzi.

- Annyi �llat van; hogy kaphatna mindegyik saj�t, csak r� jellemz� sz�mot? Nem fordulhat el�, hogy az azonos�t� jel k�t �llatn�l ugyanaz lesz?
- A jelenlegi technol�gia lehet�s�gei szerint a chipek regeteg kieg�sz�t� inform�ci�t is hordoznak. Egy chip-sz�ri�ban jelenleg 275 billi� (!) azonos�t� sz�m felhaszn�l�sa lehets�ges; ezen k�v�l minden chip tartalmaz m�g k�l�nb�z� gy�ri azonos�t�si k�dokat is. Az �sszes vari�ci�s lehet�s�get egybevetve, t�bb k�d l�tezik, mint ah�ny kutya �s macska van a vil�gon.

- A legt�bb menhelyen �s �llatorvosi rendel�ben nincs mikrochipleolvas�, �gy nem tudj�k azonos�tani az �llatokat
- Ez �gy van; egyel�re haz�nkban m�g alig akad p�r hely, ahol erre alkalmas berendez�s lenne. �pp ez�rt az �llatv�d�k szeretn�k �llami t�mogat�ssal ki�p�teni a leolvas�rendszer-h�l�zatot. Az �llatorvosi rendel�kben, gyepmesteri telepeken �s menhelyeken k�v�l ak�r utcai leolvas�kat is el lehetne helyezni, de ez m�g a j�v� zen�je. A k�pen l�that� egy kis k�zi leolvas�; ez egy n�i t�sk�ban is elf�r �s b�rki beszerezheti.

- A chip kimer�l, elhaszn�l�dik, �s ki kell venni, ki kell cser�lni
- A chipben nincs elem, vagy b�rmilyen �ramforr�s. �ltal�ban inakt�v. Amikor a leolvas� �thalad f�l�tte, el�g energi�t juttat bel�, hogy az azonos�t� sz�m leolvashat� legyen. Mivel nincs benne elem, sem kivehet�, elmozd�that� r�szek, ez�rt nincs, ami kimer�lj�n, vagy t�nkremenjen. A chip egy �letre sz�l.

- Az �n kuty�m/cic�m sosem megy ki a lak�sb�l. Nincs sz�ks�ge mikrochipre.
- Gondoljunk csak bele, h�nyszor nem csuk�dik be a bel�k�tt ajt�, h�nyszor hagyhatja v�letlen�l nyitva valaki. Nem ritka, hogy az �llat, ahol erre lehet�s�g van, kiesik az erk�lyr�l, ellopj�k, vagy ak�rmilyen katasztr�fa eset�n kimenek�l a romba d�lt, �g�, stb. h�zb�l. A chip mindenk�ppen j�l j�het.

- Az idegen t�rgy behelyez�se �rthat az �llat eg�szs�g�nek
- �llatorvosok hossz� �vek �ta haszn�lj�k ezt a rendszert. Kihal� �llatfajt�kba is ilyet �ltetnek, hogy az utols� egyedeket nyomon tudj�k k�vetni. A chip a mai ismeretek szerint a lehet� legbiztons�gosabb. Bevonata olyan anyagb�l k�sz�l, ami a szervezetet nem irrit�lja, biol�giailag nem bomlik le, nem deform�l�dik (vereked�skor sem) �s nem mozdul el. Az els� mikrochipekn�l m�g fenn�llt az elmozdul�s vesz�lye, de ezt m�ra m�r teljesen kik�sz�b�lt�k. Ha megfelel�en t�rt�nt a behelyez�s, szinte kiz�rt, hogy a chip elmozduljon. C�lszer� az �llatokat a be�ltet�s ut�n 24 �r�ig nyugalomban tartani. Mivel a chip nem ker�l be t�nylegesen az �llat szervezet�be, ez�rt nem is tud kil�k�dni, vagy m�s reakci�t kiv�ltani. Kicsit morbid p�ld�val, �gy k�pzelj�k el, mint egy csirkecombot - a b�r al� be tudunk ny�lni an�lk�l, hogy a h�sba v�gn�nk; ezt minden h�ziasszony tudja. Ide helyezik a chipet; az �llat nem is �rzi, hogy ott van. Az olaszorsz�gi esetek, az izom �ltali k�rben�v�s csak egy nem megfelel� behelyez�s k�vetkezm�nye lehetett; rem�lj�k, hogy tanulnak majd bel�le a magyar szakemberek.

A behelyez�s �ll�t�lag nem f�jdalmasabb, mint egy olt�s

- A jelad� mikrochipeket laborat�riumokban pr�b�lj�k ki sz�mos k�s�rleti �llaton
- Ez �gy van, ahogy azt a fot�n is l�thatjuk. Az oper�ci� azonban nem f�jdalmas, nem okoz az �llatnak szenved�st, �s semmilyen k�ros mell�khat�sa nincsen. Ha m�s ter�leteken nem is, az �llatgy�gy�szat ilyen eseteiben elker�lhetetlen, hogy �llatokon pr�b�lj�k ki az �rdek�kben kifejlesztett elj�r�sokat.

- Mi�rt jobb a chip, mint a nyak�rv, a bil�ta, a tetov�l�s?
- A tetov�l�s lekopik, a bil�ta �s a nyak�rv pedig az els�, ami a k�bor �llatok elvesztenek az els� vereked�s alkalm�val, vagy a rossz sz�nd�k� emberek egyszer�en levesznek r�luk. A chip bevezet�s�nek kezdeti peri�dus�ban c�lszer� pl. egy tetov�lt M bet�vel jelezni a kutyusokon, hogy chippel rendelkeznek. �gy megk�m�ln�k �ket a f�l�sleges, leolvas�khoz val� hurcol�sz�st�l. Rem�nyeink szerint, mire az M lekopik, addigra m�r az lesz az �ltal�nos, hogy a kuty�kban, cic�kban chip van.

Az, hogy Olaszorsz�gban nem v�lt be a chiprendszer, az feltehet�leg annak a jele, hogy a rendszer nem volt el�gg� el�k�sz�tve, a be�ltet�sek k�z�tt t�bb, nem megfelel�en v�gzett chip-behelyez�s volt, �s az adatbank �s leolvas�rendszer sem volt megfelel�en ki�p�tve. Rem�lj�k, hogy mi nem es�nk hasonl� hib�kba, �s a program megfelel� t�mogat�st �s nyilv�noss�got kap arra, hogy mindannyiunk �rdek�ben egy j�l szervezett, �sszehangolt, �tgondolt, �llataink �rdekeit szolg�l� rendszert tudjunk ki�p�teni.

Megk�rdezt�k...

Mivel el�z� cikk�nk az �llatok mikrochipes megjel�l�s�r�l nagy port kavart, �s t�bb e-mail �rkezett a t�m�ban, �gy d�nt�tt�nk, hogy megk�rdez�nk egy szak�rt�t, vajon mi a v�lem�nye az �j, rem�nyeink szerint hamarosan bevezet�sre ker�l� rendszerr�l.
K�rd�seinkre Dr. Holdas S�ndor �llatorvos v�laszolt.

R�viden �sszefoglalva a k�vetkez�ket siker�lt megtudnunk:
A chip semmilyen form�ban nem k�ros az �llatokra. Valahol a nyak k�zel�ben helyezik a b�r al� egy erre kifejlesztett, speci�lis eszk�zzel. Az�rt pont ide, mert a b�r itt el�g laza ahhoz, hogy a legk�nnyebben bejuttathassuk al� a chipet. Ezt azt�n a k�t�sz�vet k�rben�vi, �gy kell�en be�gyaz�dik ahhoz, hogy ne mozdulhasson el, azonban sosem lesz a k�r�l�tte l�v� sz�vet olyan vastag, hogy az a leolvas�st megg�tolja.

Az olaszorsz�gi esetr�l a doktor �r is hallott m�r, (amikor a chip elmozdult a hely�r�l), de ez m�g az egyel r�gebbi sz�ria volt, �s feltehet�leg nem megfelel�en lett behelyezve. Megfelel�en tiszta k�r�lm�nyek k�z�tt val� behelyez�sn�l ciszta, tumor, fert�z�d�s, �s b�rmilyen mell�khat�s fell�p�se gyakorlatilag kiz�rhat�; az �llatot a chip semmilyen m�rt�kben nem zavarja, eg�szs�g�t nem vesz�lyezteti. (Azt hiszem, ezt szerett�k volna a legjobban hallani mindannyian egy �llatorvos sz�j�b�l.)

Amivel kapcsolatban a doktor �rnak fenttart�sai vannak, az els�sorban k�t dolog: a rendszer hirtelen, egyik napr�l a m�sikra val� bevezet�se �s ennek finansz�roz�sa, valamint a mikrochipes megjel�l�s tulajdonk�ppeni c�lja.
El�sz�r azt kell megtudnunk, milyen c�llal akarj�k bevezetni a rendszert; mi a tulajdonk�ppeni c�lja annak, hogy a kuty�kat ilyen m�don jel�lik meg. P�ld�ul, ha valaki k�bor kuty�t tal�l, azt el is viszi egy leolvas� �llom�sig, megtudja az adatbankb�l, hogy ki� az �llat; mi fog t�rt�nni? Felel�ss�gre vonj�k vagy megb�rs�golj�k a kutya gazd�j�t, mert �llata elk�borolt? Ha az �llat gazd�ja esetleg "nem tart ig�nyt" a kuty�ra, mi t�rt�nik? Hova ker�l a kutya? Ha ugyan�gy �llatmenhelyre, sint�rtelepre, mint jelenleg b�rmelyik gazd�tlan eb - akkor a chipnek nem sok haszna van. (�rdemes �tgondolni, hogyha "k�telezni" akarn�nk a gazdit, hogy "vegye vissza" megunt �llat�t, lehet, hogy t�bbet �rtunk vele, mint haszn�lunk. Elk�pzelhet�, hogy az �llat �jra az utc�n v�gzi vagy m�g rosszabb sorsra jut, ha az ex-gazdi nem akar t�bb zaklat�st miatta.)

A m�sik gond maga a rendszer. Egyel�re t�bbfajta chip �s leolvas� l�tezik, �s a k�l�nb�z� gy�rt�k term�kei nem kompatibilisek egym�ssal. El kell d�nteni, melyik rendszert v�lasztjuk �s azt kell egys�gesen bevezetni. Holdas doktor �s legt�bb koll�g�ja pont az�rt nem szerzett m�g be chipeket �s leolvas�t, mert am�g nem d�nt�tt�k el k�zpontilag, melyik gy�rtm�ny ker�l bevezet�sre, f�l�sleges lenne megvenni k�l�nb�z� term�keket, hogy azt�n esetleg k�s�bb haszn�lhatatlanok legyenek �s a beruh�z�s elvesszen. Maga a tetov�l�s rendszer is j�l m�k�d�tt volna, ha megfelel�en ki�p�tik; a baj csak az volt, hogy hi�ba tudta a megtal�l� leolvasni a tetov�l�si sz�mot, nem tudott hol ut�nan�zni az �llat gazd�j�nak. Nem lenne j�, ha ugyanez t�rt�nne a chip eset�ben is.

Nagy gond az egys�ges nyilv�ntart�si rendszer is. Jelenleg az �llatok nyilv�ntart�sba v�tele �gy t�rt�nik, hogy az �llatorvos havonta leadja a felvett kuty�k, macsk�k adatait �s azokat k�zpontilag iktatj�k. A rendszer teh�t lass�. A chiprendszer is csak ugyanilyen lassan tudna m�k�dni; ha egy esetleg 3 hete nyilv�ntart�sba vett �llatot tal�lnak, nem biztos, hogy az benne lesz a k�zponti adatbankban. Ez visszafel� is �gy m�k�dik; az �llatorvosi rendel�ben leolvasott chip adatai lehet, hogy a k�zponti nyilv�ntart�ban benne vannak, de az �llatorvoshoz m�g nem jutottak el, �gy az nem tudja megmondani az �llat adatait, gazd�ja c�m�t, stb.

A legnagyobb probl�ma pedig maga a rendszer finansz�roz�sa. El�sz�r is, ha hirtelen arra k�telez�nk embereket, hogy t�bbezer forintos "beruh�z�st" finansz�rozzanak egyik napr�la m�sikra, az sohasem vezet j�ra. (J� p�lda erre az ebad�.) Ha hirtelen arra k�telezz�k a gazd�kat, hogy �llataikba chipet rakassanak, rengetegen lesznek, akik ezt a k�lts�get m�r nem tudj�k majd v�llalni. Hihetetlen�l meg fog n�ni a k�bor, kirakott �llatok sz�ma. Ezeknek az ell�t�s�t, "chipes�t�s�t" vajon ki fogja finansz�rozni? Aki am�gy is rendesen ell�tja a kuty�j�t, odafigyel r�, rendszeresen kifizeti a kezel�s�t, az lesz majd az a szem�ly, aki a chipre is r�sz�nja a p�rezer forintot. A kev�sb� p�nzes, vagy hanyagabb gazd�k pedig �gysem tudj�k/akarj�k kifizetni a chipet, �gy megint csak ott nem kapnak azonos�t� jelet az �llatok, ahol nagyobb az elk�borl�s vesz�lye. Aki j�sz�nd�kb�l befogadja a k�bor ebeket, de nem lesz p�nze m�g arra is, hogy esetleg 5-6 kutya ut�n kifizesse a be�ltet�st, azzal mi lesz? Megb�ntetik?

Mi lesz a menhelyekkel, ahol t�bbsz�z kutya �l gyakran nem t�l j� k�r�lm�nyek k�z�tt? Hogyan k�telezhetn�k a vezet�ket, hogy ennyi ebbe chipet rakassanak? Ki �llja a k�lts�geket? Ha egy k�bor �llatot j�sz�nd�k� ember tal�l meg, elviszi a legk�zelebbi leolvas�ig, ki fizeti a k�lts�geket? A gazda, akinek �llata elk�borolt? Vagy a becs�letes megtal�l�, akit ha fizet�sre is k�nyszer�t�nk, tal�n nem is pr�b�lja majd gondjaiba venni a kutyust? �s itt van a m�sik oldal. Kinek lesz leolvas� �s be�ltet� felszerel�se? Kinek ad az �llam erre jogot? Kinek ad r� t�mogat�st? Nyilv�nval�, hogy minden �llatorvos �rdeke az lesz, hogy beszerezze ezeket a felszerel�seket, de az ilyen beruh�z�soknak nyilv�n meg kell t�r�lnie valahol - ezt a gazd�k �llj�k? Esetleg az �llam? Ha adnak t�mogat�st, hogy d�ntik el, kinek adnak, kinek nem? Ez �jabb ellent�tekre adhat majd okot.

A mikrochipekkel teh�t nincsen baj, semmik�ppen nem �rt az �llatoknak, a rendszer is j� �s m�k�d�k�pes, de csak abban az esetben, ha azt siker�l rendesen, k�r�ltekint�en, rendszerezetten bevezetni. Alternat�v megold�sk�nt a gazd�kra r�tt terhek k�nny�t�s�re Holdas doktor azt javasoln�, hogy ne egyszerre tegy�k k�telez�v� az �sszes �llat "chipes�t�s�t", amire sem anyagi keret, sem m�k�d�k�pes, j�l ki�p�lt rendszer nincs, hanem pr�b�lj�k meg azt fokozatosan, apr�nk�nt bevezetni. Legyen p�ld�ul k�telez� a 2001-ben, vagy azut�n sz�let� �llatok eset�ben; �gy kb. 10-15 �v alatt egy teljesen nyomon k�vethet�, regisztr�lhat� popul�ci�val sz�molhatunk. Ez esetben nem is k�ne megjel�lni k�l�n a chippel rendelkez� �llatokat, mert el�g lenne megbecs�lni azok kor�t; eleinte a fiatal ebeken keresn�nk csak a chipet, �s mire a rendszer ki�p�l, addigra m�r minden kutya, esetleg macska regisztr�lva lenne. A rendszer mindenk�ppen hasznos, �s haszn�lhat�, amennyiben c�ljait pontosan meghat�rozzuk, �s az anyagi fedezet biztos�tva van hozz�, olyan m�rt�kben, hogy ne egyszerre, csap�sk�nt s�jtson le az �llatbar�t gazdikra.