A kutya (Canis familiaris) viselked�se!!

A gyakorl� �llatorvos sz�m�ra a kutya viselked�s�nek m�lyebb ismerete fontos lehet, mert:

• seg�ti �t abban, hogy a kuty�val biztons�gosabban dolgozhasson
• v�laszolni tudjon a kliensek k�rd�seire
• m�lyebb ismeretekkel viselked�s ter�pi�t folytathat a k�ros vagy kellemetlen tulajdons�gok visszaszor�t�sa �rdek�ben

1) Etol�giai h�tt�r

1. evol�ci� (egy viselked�s kialakul�s�nak evol�ci�s t�rt�nete, illetve a mozgat�rug�k felt�r�sa),
2. funkci� (a viselked�s fitneszre gyakorolt k�vetkezm�nye),
3. mehanizmus (a viselked�s neur�lis, genetikai szab�lyoz�sa),
4. ontogenezis (egyedfejl�d�s, �r�s, tanul�s).

Pl. t�mad� p�z

1) evol�ci�: a harap�s ritualiz�ci�ja
2) funkci�: k�vetkezt�ben a megt�madott kutya elmenek�l
3) mechanimus: tesztoszteron, thalamikus "t�mad� k�zpont" stb.
4) ontogenezis: feln�tt kanok, tanul�s - kik�pz�s

b) az etol�giai vizsg�latok metodik�ja

• hipot�zis tesztel�s (nem adatgy�jt�s, viselked�s le�r�s)
• t�nyszer� interpret�ci� (ker�ldd az antropomorfizmust)
• viselked�s m�r�se (kateg�ri�k a mozg�s, �s nem a funkci� alapj�n)
• megfigyel�s vagy k�s�rlet (megfigyel�s - kev�s m�term�k, k�s�rlet - ritka esem�nyek kontorll�lt feld�s�t�sa)
• adatgy�jt�s, statisztika, hipot�zis ellen�rz�se az adatok alapj�n

Operacion�lis kateg�ri�k:

�r�k�lhet�s�g: a genetikai variancia h�nyada a teljes varianci�ban (m�rt�ke popul�ci�nk�nt v�ltozhat)

vizsg�lata:
szelekci�s el�rehalad�s
sz�l�-ut�d �sszehasonl�t�s
belteny�sztett vonalakb�l mendeli keresztez�s (Scott vizsg�lata az ugat�s �r�k�lhet�s�g�r�l)

g�nmechanizmus: g�nt�rk�pez�s, szekven�l�s, a produktumok azonos�t�sa �s a funkci� vizsg�lata. Ehhez genetikai markerek sz�ks�gesek. (Kutya genom projekt)

Canine Chromosome 1

Genetikai markerek: ismert hely� lokuszok a kromosz�m�n (Kattints a k�pre, ami a kutya 1. kromosz�m�j�t �br�zolja)

A kutya DNS szekvenci�k sz�ma exponenci�lisan n�vekszik. Jelenleg (2002. m�jus) 11706 szekvenci�t tartalmaz a G�nBank

Kutya genom projekt honlapja:
http://www.fhcrc.org/science/dog_genome/dog.html vagy
http://mendel.berkeley.edu/dog.html

Tudom�nyos h�reim: ..\..\news\2000\ns-gen-00-05-dog_genome.html

tudom�nyos cikk tiszta vonalak genetik�j�r�l:
http://link.springer-ny.com/link/service/journals/00335/bibs/0011009/00110741.html

Magyarul: benn�nk van a kutyag�n!
"A kutat�k 1989 �ta huszonegy olyan g�nrendelleness�get azonos�tottak �s �rtak le, amely kiz�r�lag a kuty�kra jellemz�. Ezek fel�t az elm�lt n�gy �vben. A legl�tv�nyosabb felfedez�s a dobermannokn�l, d�n dogokn�l, �s a labradorokn�l el�fordul� narkolepszi��rt (k�ros alusz�konys�g) felel�s g�nek �s mut�ci�k felfedez�se volt. �A kutya t�rta fel el�tt�nk az emberi narkolepszia titk�t. �gy �j gy�gym�dokat fejleszthet�nk ki �s jobban meg�rthetj�k az alv�st mag�t.� � mondta a felfedez�st jegyz� Emmanuel Mignot. A professzor �gy v�lte, a g�nek megismer�s�nek k�sz�nhet�en, teny�szt�ssel, h�sz �ven bel�l elt�nnek ezek az egy g�nhez k�thet� genetikai rendelleness�gek. A kuty�k g�nt�rk�p�nek elk�sz�t�s�t egy�bk�nt d�nt� r�szben az Amerikai Ebteny�szt�k Sz�vets�ge finansz�rozza. "- index.hu

d) norm�lis, abnorm�lis �s k�ros viselked�s

Normalit�s: nincs j� defin�ci�

Felt�telez�s:

• a viselked�s v�ltozatoss�g�t genetikai v�ltozatoss�g (variancia) is biztos�tja, az all�lekre term�szetes szelekci� hat
• genetikai korrel�ci�
• az adapt�ci� nem t�k�letes, legfeljebb optim�lis (mindennek �ra van)
• p�rhuzamosan t�bbf�le strat�gia megf�r

K�vetkeztet�s:

• a normalit�s csak term�szetes viszonyok k�z�tt vizsg�lhat�
• a normalit�st az egyes strat�gi�k �tlagos szintj�vel �rz�keltethetj�k
• abnorm�lisnak az �tlagost�l er�sen elt�r�, nem adapt�v viselked�s tekinthet�
• k�ros az a viselked�s, amely az egyedet egyre t�volabb viszi a homeoszt�zist�l (de a k�ros lehet "norm�lis" �s ford�tva)

P�lda: veszetts�g v�russal fert�z�tt r�k�k k�borl�sa

• minden fert�z�tt r�ka ezt teszi (norm�lis)
• nem j�rul hozz� a gy�gyul�shoz (k�ros viselked�s?)
• t�nete egy hal�los betegs�gnek (k�ros viselked�s?)
• cs�kkenti a rokonk fert�z�s�nek es�ly�t (adapt�v �s nem k�ros)
• n�veli a vet�lked� idegenek megfert�z�s�t (adapt�v)

(A parazita - gazda �rdeket R�zsa Lajos cikke t�rgyalja. PubMed)

vita a normalit�s k�rd�seir�l: http://www.geocities.com/Heartland/Plains/2913/a-english/pathology.html (or at this server)

2) A kutya sz�rmaz�sa

A sz�rmaz�s tiszt�z�sa t�bb szempontb�l fontos

• a sz�l� fajok ismerete n�lk�l nem �rthet� meg a kutya viselked�s�nek evol�ci�ja
• a kutya speci�lis faj, amely "term�szetes" k�rnyezetben nem visg�lhat�

Kutya - farkas t�rzsfa a pr�rifarkassal gy�kerztetve. 261 b�zisp�r hossz� mitochondri�lis szab�lyoz� r�gi� alapj�n

Kor�bbi hipot�zisek:

• a kutya domesztik�ci�ja t�bb helysz�nen, f�ggetlen�l kezd�d�tt el (hasonl� kor� kutya maradv�nyokat sok helyen tal�ltak)
• a kuty�k t�bb fajt�l sz�rmaznak (a mai Canidae fajok keresztezhet�ek)
• a domesztik�ci� 10-15 �vvel ezel�tt kezd�d�tt (paleozool�giai adatok alapj�n)

DNS vizsg�latok alapj�n most a k�rd�st m�sk�ppen l�tjuk (�bra):

• az �sszes kutya egyetlen fajt�l, a farkast�l sz�rmazik
• a domesztik�ci� egyszeri esem�ny volt
• a domesztik�ci� kb 100 ezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt, a "modern ember" megjelen�s�vel egyid�ben
• a k�t faj, C. familiaris �s C. lupus k�z�tt t�bbsz�r t�rt�nt visszakeresztez�d�s.
• a h�zikutya fajt�k nem "tiszt�k", egy vonalban t�bbf�le mtDNS haplot�pust tal�ltak.

Forr�s:
Vila et al, Science 276(13)1997 (kivonat: PubMed, teljes cikk: Science)
Wayne et al, Bioessays 1999 (kivonat: Pubmed)

A k�rd�s nincs lez�rva, a DNS alapj�n t�rt�n� id�meghat�roz�s hib�ja nagy.

�J: egy �jabb vizsg�lat szerint a kutya domesztik�ci�ja kb. 15000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt
http://www.korridor.hu/cikk.php?cikk=100000045250

Viselked�s �kol�gia:

Rangsor a h�mek �s a n�st�nyek k�z�tt. Szaporod� p�r: a nem rokon domin�ns h�m �s domin�ns n�s�ny. A falka t�bbi tagja rokon (Smith et al. 1997. Is Incest Common In Gray Wolf Packs? BES 8(4), free at http://www.npwrc.usgs.gov/resource/2000/wfincst/wfincst.htm)

Kooperat�v vad�szat: nagyobb test� vad elejt�se csak �gy lehets�ges

K�z�s territ�rium v�delem: 100-600 n�gyzetkilom�ter, szagjel, vony�t�s.

Link: http://animaldiversity.ummz.umich.edu/accounts/canis/c._lupus_lycaon

Viselked�s szign�lok (www)

A dominancia harc korai �letkorban elkez�dik. Konfliktus eset�n
a magas rang jelz�se ritualiz�lt fenyeget�s: felh�zott �ny, felmered� nyaksz�rzet stb.
az alacsony rang jelz�se rituaiz�lt v�dekez�si pozici�: z�rt sz�j, h�tracsapott f�l, lesimul� sz�rzet.
a kett� kever�ke (ld. �bra) a tipikus agressz�v testtart�s (vicsorg�s h�trah�zott f�llel)

Az el�rt st�tuszt viselked�ssel jelzik. Mivel a farkasok felismerik egym�st egyedileg, a k�zvetlen, durva kompitici� viszonylag ritka a rangban nagyon k�l�nb�z� egyedek k�z�tt..

�bra Dr P'-t�l: http://www.uwsp.edu/psych/dog/dog.htm

A kuty�nak k�tf�le csap pigmentje van ( 555 nm �s 430-435 nm �rz�keny�sggel). A kutya nem "sz�nvak", l�t�sa a legt�bb eml�sh�z hasonl�an bikromatikus (az ember� �s egy�b f�eml�s�k� trikromatikus)
A kutya l�t�s�ban fontosak a p�lcik�k (508 nm). L�t�sa sz�rk�leti f�nyben fel�lm�lja az ember�t.

Hall�s: 20-50 ezer Herz k�z�tt (az ember sz�m�ra "ultra" hangot �zr�keli. Az intenz�v magas hang f�jdalmat okozhat.

Szagl�s: az orr l�gcser�je nyugalomban megegyezik a t�d��vel. Szagl�skor az orr ventill�ci�ja megn�. Szagl�skor a kil�gzett leveg�t oldalra ir�ny�tja orr�val. Ezzel a kif�jt leveg� nem keveredik a szagingert tartalmaz� bel�legzett leveg�vel, �s folyamatos l�g�ram alakul ki a forr�st�l az orr fel� (t�bbet err�l itt).

A szaganyagok az orr ny�lkah�rtya specifikus receptoraihoz k�t�dnek. (G proteinhez k�t�tt, 7 transzmembr�n receptorok). A kutyaf�l�kn�l eddig 4 g�n alcsal�dot tal�ltak. A receptor g�nek sz�m�ban nem volt k�l�nbs�g a fajt�k k�z�tt (PNAS).

A szagmunk�van megl�v� k�l�nbs�g a fajt�k k�z�tt val�sz�n�leg nem a szag�rz�kel�s k�pess�gbeli k�l�nbs�gre, hanem a munka egy�b k�vetelm�nyeire (koncentr�l� k�pess�g, motiv�ci� stb.) vezethet� vissza.

Viselked�sform�k

ld. Janza Frigyes jegyzet�t

Pszichol�gia

A kutya emocion�lis l�ny, karaktervon�sai sok hasonl�s�got mutatnak az ember�vel. P�ld�ul Draper (PubMed) 56 kutyafajta egyedeinek viselked�svizsg�alta alapj�n �rtelmezni tudta a kuty�k tulajdons�gait az emberi szem�lyis�gmodellek alapj�n.

A kutya fontos modell� v�lhat a pszichi�triai kutat�sokban. R�gcs�l�kn�l nem, de kuty�kn�l k�nnyen kifejl�dhet pl. val�di k�nyszeres viselked�s, ami lehet�v� teszi a gy�gyszeres kezel�s hat�smechanimus�nak vizsg�lat�t.

Jelenleg els�sorban neurodegenerativ betegs�gek modellez�s�re haszn�lj�k (Barsum et al. PubMed).

Cs�nyi �s mtsai a kutya - gazda k�z�tti k�t�d�st vizsg�lt�k egy klasszikus hum�n tesztben (Ainsworth). Eredm�nyeik szerint a kutya emberhez val� k�t�d�se anal�g a hum�n illetve csimp�nz anya-gyerek kapcsolattal (PubMed).

Kognit�v k�pess�gek, kooper�ci�

Koevol�ci� ember �s kutya k�z�tt? itt �s itt

Kognit�v k�pess�gek? New Scientist sz�ma Cs�nyi professzor csoportj�nak eredm�nyeir�l r�szlet 
A kuty�k �rtelmezik az emberi gesztusokat (abstract)

Cs�nyi szerint: a kutya �s az ember k�pes arra, hogy feladatmegold�s k�zben v�ltogassa a vezet�-ir�ny�tott szrepet.

Sz�let�skor: vakok �s nem hallanak

14-21 nap: szoci�lis interakci�k (el�sz�r invesztig�ci�, majd j�t�k �s agonisztikus interakci�k. ugat�s legkor�bban 18. nap.

4. h�t: �n�ll� j�r�s

6. h�t: elv�laszt�s

4-5. h�tt�l 12. h�t: a szocializ�ci� szenzit�v periodusa (idegent�l val� f�lelem cs�csa 8 hetes korban)

Gazda - k�ly�k kapcsolat hasonl� az anya - gyerek kapcsolathoz (Ainsworth test)

Fontos: a szenzit�v periodusban elszigetelt kutya feln�tt korban kev�sb� bar�ts�gos az idegenekkel.

Probl�m�s viselked�sek

norm�lis viselked�s, de nem hely�nval� (idegen kuty�k megt�mad�sa)
abnorm�lis v. patol�gi�s viselked�s (farokkerget�s)

Megold�s: viselked�s ter�pia (gy�gyszeres kezel�ssel vagy an�lk�l)

A kutya csal�dtag, illetve �rt�kes munkat�rs: a viselked�ster�pia jelent�s�ge n�vekszik

Viselked�ster�pia: �n�ll� ter�let, speci�lis k�pz�ssel (pl. ld. Anthrozoology Institute)

A viselked�ster�pia integr�lja az etol�gia, pszichol�gia �s farmakol�gia eredm�nyeit

Etol�gia

A probl�m�s viselked�s �rtelmez�se a term�szetes viselked�sform�k szempontj�b�l (evol�ci�, mechanizmus, funkci�, ontogenezis).

Psychology

• Behaviorista szeml�let: kondicion�l�s, deszenzitiz�l�s.
• Hum�n szem�lyis�gmodellek akalmaz�sa

Farmakol�gia

A kutya fontos modell� v�lhat, hum�n pszichofarmakonok tesztel�se kuty�n nemr�g kezd�d�tt (pl. 1, 2, 3.)
A kutat�s erdm�nyei a kutya ter�pi�ban is hasznos�that� lesz.

A viselked�s ter�pia gyakorlata

A terapeuta a gazda panasz�b�l indul ki. Legjobb volna a kuty�t term�szetes k�rnyezet�ben megfigyelni (csal�dban), ez azonban ritk�n lehets�ges. K�ts�g eset�n k�rni kell a gazd�t, hogy "adatokat" gy�jts�n. (pl. h�nyszor, milyen hosszan ugat a kutya, mi v�ltja ki az ugat�st stb.)

A gazda elmond�sa (�s feljegyz�sei) alapj�n kell tiszt�zni, hogy a jelens�g val�j�ban

• egy betegs�g t�nete
• rendellenes viselked�s, ami a kuty�t k�ros�tja
• rendellenes viselked�s, ami a k�rnyezet sz�m�ra k�ros
• term�szetes viselked�s, ami kellemetlen a gazda sz�m�ra.

A jelens�g meg�rt�se ut�n a k�r�lm�nyek tiszt�z�s�val kell megpr�b�lni a val�sz�n� okokat felt�rni, �s ez alapj�n tan�csot adni.

Forr�sok (in Eglish):

There are plenty of websites now dealing with many aspects of dog behaviour therapy. One of the best, with many link is Dr. P's (Prof. Plomsky) dog training home page of the University of Wisconsin, at http://www.uwsp.edu/acad/psych/dog/lib-prob.htm

Another professional site is the homepage of the Assoc. of Pet Behav. Counsellors: http://www.apbc.org.uk, with very useful articles on behavioural problems at http://www.apbc.org.uk/articles.htm

An excellent source for dog behaviour therapy is at the APPLIED ETHOLOGY HOME PAGE http://www.usask.ca/wcvm/herdmed/applied-ethology/

The International Society for Anthrozoology http://www.soton.ac.uk/~azi/isaz1.htm provides Diploma/MSc courses in Companion Animal Behaviour Counselling.

Gyakori probl�m�k:

Agresszi�

Szinte havonta �rtes�l�nk v�gzetes kimetel� t�mad�sr�l, amelyet kuty�k k�vetnek el idegenekkel szemben. Az enyh�bb kimenetl� t�mad�sok z�me azonban rejtve marad, �s ez torz�tja a statisztik�t.

Frawley felm�r�se szerint (page on aggression)

• A harap�sok 90%-a a kutya �ltal ismert szem�lyekre ir�nyul
• A harap�s kuty�k z�me csal�di kedvenc
• A harap�sok 60% - 70% -a id�sek �s gyerekek ellen ir�nyul
• A harap�sok 40% -a arc-s�r�l�ssel j�r

Az agresszi� kialakukl�s�nak vesz�lye megfelel� nevel�ssel cs�kkenthet�:

• kutya szocializ�ci�ja emberhez 4-12 hetes korban.
• dominancia kialak�t�sa �s fenntart�sa a kutya felett. .
• a dominanci�t tilos fizikai er�szakkal megszerezni, mert ezzel n�vekszik a f�lelem induk�lta agresszi� lehet�s�ge. c�lszer�bb kutya jeleket alkalmazni (megr�z�s, morg�s. leszor�t�s)
• minden konfliktusb�l nyertesen ker�lj�n ki az meber, �s ut�na a kuty�t meg nyugtatni a bizalmas kapcsolat fenntart�sa �rdek�ben (nincs �r�k-harag).
• minden kuty�nak �t kell mennie az alapvet� engedelmess�gi tr�ningen (�l, fekszik, marad, l�bhoz, �s k�l�n�sen fontos a tilt�sok betan�t�sa, enged�ly n�lk�l nem ehet, nem mehet le a j�rd�r�l, stb. )
• megfelel� szok�sok kialak�t�sa

. Az agresszi� t�pusai

• domin�ns agresszi�
• ter�letv�d� agresszi�
• f�lelem kiv�ltotta agresszi�
• zs�km�nyszerz� agresszi�

Sikeres ter�pi�hoz azonos�tani kell az agresszi� t�pus�t. Az id�s kuty�k ny�lt, kontrol�lhatatlan agresszi�ja nehezen kezelhet�. Fiatal korban a domin�ns agresszi� kialakul�s�t folyamat�ban kell megakad�lyozni. Fontos, hogy a gazda biztos�tsa, hogy a kutya b�rmelyik csal�dtagnak engedelmeskedj�k.

Az agresszi�t gyakran f�lelem, vagy meglepet�s v�ltja ki. Sok kutya akkor harap, amikor hirtelen meglepik, �lm�ban r�l�pnek stb. (�rdemes megvizsg�lni a kutya hall�s�t is ilyen esetben.) A f�lelem kiv�ltotta agresszi�t -a dominancia fenntat�sa mellett- nyugtat�ssal lehet cs�kkenteni.

tov�bbi olvasnival� az agresszi�r�l: WWW

Szepar�ci�s f�lelem
http://www.usask.ca/wcvm/herdmed/applied-ethology/behaviourproblems/anxiety.html
http://www.vetinfo.com/dsepanx.html

t�net a gazda t�voz�sa ut�n:
ugat�s, ny�sz�t�s,
destrukt�v viselked�s
agresszi� a marad�kkal szemben
a gazda t�voz�s�t k�vet� f�l �r�ban cs�csosodik

okai:
�r�kl�tt prediszpoz�ci�
fiatalkori trauma (pl. t�l korai elv�laszt�s)
l�nyeges v�ltoz�s az �letm�dban (k�lt�z�s)
a gazda tart�s t�voll�te
�j csal�dtag megjelen�se
bizonytalan helyzet

ter�pia:
nem a t�netet kell kezelni (pl. b�ntet�s a r�g�s�rt)
deszenzitiz�ci� (a gazda kontaktusfelv�tel n�lk�l t�vozik, �s n�h�ny perc m�lva kontaktus felv�tel n�lk�l t�r vissza)
t�voz�skor megnyugtat� ingerek (TV vagy r�di� bekapcsolva marad stb)
nyugtat� alkalmaz�sa a deszenzitiz�ci� kezdet�n (k�s�bb el kell hagyni)
�ltal�nos biztons�g meger�s�t�se (kiegyens�lyozott, strukt�r�lt k�rnyezet)

Egy�b gondok (angolul):

• Problem Barking WWW
• Acral Lick Dermatitis WWW
• Tail Chasing in Dogs WWW
• Pika behaviour WWW
• Shock collars WWW
• Neutering male dogs WWW
• Submissive urination WWW
• Thunderphobia in Canines WWW 

Get back to http://bio.univet.hu

Interesting dog links

EthoDog: homepage for dog ethology, in Spanish only: http://www.ethodog.com/

Drog training book, free: http://home.adelphia.net/~nuxodom/download.htm