�g�ret�nkh�z h�ven elkezdj�k a barangol�st a kuty�k birodalm�ban. Ahhoz azonban, hogy sz� essen r�luk, vissza kell utaznunk legal�bb negyvenmilli� �vet az id�ben, �s meg kell vizsg�lnunk akkori �seit. K�vess�k figyelemmel, hogyan lett a kuty�khoz m�g csak nem is hasonl�t� �s�kb�l a mai, kedves �s b�jos n�gyl�b�.

myacis

Az nyilv�nval�, hogy hossz� �vsz�zadoknak, �vezredeknek, de ink�bb �vmilli�knak kellett eltelni m�ig, mert a kutya sem volt mindig olyan, mint manaps�g. Sem k�lsej�t, sem az emberhez val� ragaszkod�s�t illet�en. Sok�ig nem volt tiszt�zott, hogy a farkast�l vagy a sak�lt�l, esetleg valami m�s �llatt�l sz�rmazik-e! Legk�zelebbinek ezek k�z�l m�gis a farkast gondolt�k, hiszen a legt�bb k�z�s tulajdons�got ezekben az �llatokban fedezt�k fel. A kuty�kra jellemz� majd 90 tulajdons�g k�z�l 70 megtal�lhat� a farkasokn�l is.
Egy h�res paleontol�gus a kutyaf�l�k csal�dj�nak kialakul�s�t valahol az eoc�n �s a mioc�n kor �tmeneti korszak�ra teszi. Ez alapj�n az els� �se a kuty�nak a F�ld�n k�r�lbel�l negyven milli� �vvel ezel�tt jelent meg.

cynodictus

N�zz�k meg, hogyan n�zett ki akkor, s hogyan v�ltozott a k�lseje az id�k folyam�n! Szerepel majd n�h�ny idegen n�v is k�zt�k, ami nem sokat mond majd, de a l�nyeg a formai v�ltoz�sban lesz, amit mindannyian �rteni fogtok.
Sz�val, visszautazva negyven milli� �vet, akkoriban kialakult egy kis termet�, h�sev� ragadoz�, hegyes orral, foltos bund�val, hossz�k�s testtel �s hossz� farokkal. � �lete nagy r�sz�t f�kon t�lt�tte, ez�rt hossz� karmokra volt sz�ks�ge, amit vissza is tudott h�zni. Ez az �llat a Myacis nevet kapta, �s ink�bb a macsk�k �s�nek tekinthetn�nk.

cynodesmus

Azt�n az oligoc�n korban kett�v�lt a Myacis, s kialakult bel�le a Dapheus �s a Cynodictus. Az el�bbi kis m�ret�, hossz� fark� �llat, bel�le alakulnak majd ki 10 milli� �v alatt a medv�k �sei. Az ut�bbi, a Cynodictus viszi tov�bb a kuty�k kialakul�s�t. Farka m�r r�videbb, durv�bb a sz�rzete. �s ahogy telik az id�, term�szetesen � is tov�bb fejl�dik, s �jabb k�t �gra lesz bonthat�. Az Atemnocyonra �s a Cynodesmusra. Az Atemnocyon ugyanis az afrikai �s az indiai vadkuty�k �se, az ut�bbi pedig a mai r�k�k� �s farkasok�. �gy m�r egyre k�zelebb vagyunk a c�lhoz!
Minket ink�bb a r�ka �s a farkas �rdekel, �gy ha m�g egy k�zbees� form�t megeml�t�nk, ami a Tamactus nevet kapta, m�r el is jutunk a kuty�k, r�k�k �s farkasok k�zvetlen el�dj�hez. Viszonylag kicsi test�t durva sz�r bor�totta, hajl�kony test, kicsi farok �s fel�ll� f�l jellemezte.

sz�rke farkas

Eddig rendben is voln�nk, eljutottunk a farkasokig, r�k�kig, de m�g tov�bbra is k�rd�s, hogy hogyan szel�d�tett�k magunkhoz az akkor m�g vad �llatokat!

A sok �vsz�zados egy�tt�l�s meghozta gy�m�lcs�t. Ahogy fejl�d�tt az emberis�g, �gy ker�lt egyre k�zelebb hozz�nk a farkas. Az akkor m�g vad�sz� �letm�dot folytat� ember r�j�tt, hogy a farkas kit�n� szagl�sa �s remek hall�sa el�ny�s lehet sz�m�ra a vad felkutat�s�ban. Teh�t c�lj�v� v�lt, hogy a farkas a k�zel�be ker�lj�n. A farkas pedig r�j�tt, hogy az ember k�zel�ben �lelemhez juthat. Teh�t k�lcs�n�s �rdekekr�l volt sz�. A b�trabb szuk�k m�r az ember k�zel�ben k�sz�tett�k vackukat, ahov� fialhattak. A kicsi farkask�lyk�ket sz�let�s�kt�l pedig sokkal k�nnyebb volt az embernek mag�hoz szel�d�teni. Azt�n m�r nem maradt m�s h�tra, mint a k�l�nb�z� fajt�k kiteny�szt�se, kialak�t�sa. Egysz�val a farkas az ember mell� szeg�d�tt, s �gy fejl�d�tt vele egy�tt, hogy min�l jobban meg�rtse �t.
S arra, hogy mindez mennyire sikeresen v�gz�d�tt, mi lenne nagyobb bizony�t�k ann�l, hogy ma m�r t�bb sz�z elt�r� kutyafajta k�z�l v�logathatunk. A k�z�s �rdekek pedig �talakultak mind az emberben, mind a kuty�ban igazi ragaszkod�ss�!